2024. április 26., péntek

Palics múltja, jelene és jövője

A Palicsi-tó és a Ludasi-tó biodiverzitásának megóvásáról tartottak kerekasztal-megbeszélést

Snježana Mitrović, a szabadkai Szabadegyetem Regionális Achus központjának a vezetője, Michell Rohmann, németországi okleveles hidromérnök, a Palicsi-tó és a Ludasi-tó szanálásának tanácsadója, valamint Ervin Molnar, Szabadka város beruházási és fejlesztési titkársága által a Palics–Ludas biodiverzitása védelmének kinevezett projektmenedzsere csütörtökön Palicson kerekasztal-beszélgetés keretében tájékoztatták a polgárokat a Palicsi-tó és a Ludasi-tó biodiverzitásának megóvásáról, valamint a tavak szanálására vonatkozó projektről.

Három éven belül egyméteres vízátláthatóság elérése a cél (Fotó: Gergely Árpád)

Három éven belül egyméteres vízátláthatóság elérése a cél (Fotó: Gergely Árpád)

A tanácskozás kezdetén a résztvevőknek egy dokumentumfilmben mutatták be Palics múltját, amikor még lehetett fürödni a tóban, a filmben többek között az iszaptalanítási folyamatot, valamint a halállomány pusztulását is feldolgozták.

A projektre a német kormány 6,5 millió eurót irányzott elő, tehát a pénz megvan, és a város részéről is kiváló az együttműködés a szakemberekkel. Mindezek az adatok bizakodással töltik el a polgárokat.

Michell Rohmann a projektet ismerteti (Fotó: Paszterkó Erika)

Michell Rohmann a projektet ismerteti (Fotó: Paszterkó Erika)

A tavak kitisztítása és a természetes biológiai egyensúly felállításának előfeltétele a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Palicson, hogy a szennyvíz a szennyvíztároló gödrökből ne a tavakba, hanem először a városi víztisztítóba kerüljön. A szennyvízcsatorna kiépítésére a német partner részéről előfeltétel hétszáz lakos aláírása volt, szerencsére hétszázhatvan palicsi írta alá a szennyvízcsatorna-hálózat bevezetésére vonatkozó kérelmet.

A Palicsi-tó és a Ludasi-tó szanálásának érdekében, hogy megvédjék a tavat a tó körüli szántóföldekről a vízbe kerülő műtrágyától és növényvédő szerektől, a tó köré védősávok kialakítására kerül sor, a német és a szerb kormány, valamint a GIZ Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet közötti együttműködésének köszönhetően. A német kormány a védősávok kialakítására mintegy másfél millió eurót irányozott elő, de a projekt megvalósulásának, azaz pénzelésének előfeltétele, hogy a védősávban lévő szántóföldek állami tulajdonban legyenek, a város részéről folyamatban van a szántóföldek felvásárlása. Jelenleg a tó vizének átlátszósága tizenöt-húsz centiméter, három éven belül pedig egyméteres átláthatóság elérése a cél.