A kínaiak megmutatták hogyan kell a vasat verni

Szendrőnél vámszabad övezetet létesítenek

Tóth Péter

2017. július 19., 09:40

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A kínai és a szerb küldöttség a szerb kormány épületében

A kínai és a szerb küldöttség a szerb kormány épületében

Amióta a szendrői vasműveket a kínaiak vették át, 50 százalékkal növelték a termelést és sikerült a nyereséget is megduplázni. A HeSteel által megvásárolt szerbiai gyáróriás éveken keresztül az ország első számú exportőrének számított. Melegen hengerelt, pácolt, hidegen hengerelt, horganyzott szalagokat és táblalemezeket, valamint nyitott és zárt, hidegen hajlított idomacélokat gyártanak, gépipari, járműipari, építőipari termékek gyártásához, de termékeiket acélszerkezetek, háztartási berendezések és egyéb alkatrészek előállításához is felhasználják. A korábban SARTID néven ismert vasmű amerikai tulajdonban is volt már. A 2008-as világválság után azonban lecsökkent az acél ára, az amerikai tulajdonos csak veszteséggel tudta a vállalatot működtetni. Le is mondott róla: 2012-ben a szerb állam jelképes 1 dolláros áron vásárolta vissza. Akkor a teljes felszámolása is felvetődött. Neves közgazdászok fejtették ki abban az időben azon véleményüket, hogy a vasműnek nincs jövője, be kell zárni, fel kell számolni, meg kell szüntetni, nincs értelme állami pénzen fenntartani.

A HeSteel 2016-ban 46 millió euróért vásárolta meg a tőkéjének 98 százalékát. A szendrői acélgyár kínai tulajdonba kerülése néhány hónap alatt felpezsdítette a Duna-parti város gazdasági életét. A vasmű már az elmúlt évet is nyereséggel zárta, az idén pedig a trendeket előrevetítve az év végéig várhatóan 20 millió eurós profitot realizálnak. Ju Jong (Yu Yong), a HBIS Group elnöke Belgrádban bejelentette, hogy a szendrői vasmű működtetésébe eddig 120 millió dollárt fektettek be, és ugyanennyit fognak a továbbiakban még befektetni. A pénzt részben a felszerelés felújítására, részben a városban tervezett környezetvédelmi projektumokra költik. Jong szerint a kínai partner az ország büszkeségévé tette a vasműveket.

A vasmű kínai tulajdonba kerülésekor Brüsszelben attól tartottak, hogy a távol-keleti ország közvetett szubvenciókat juttat egy EU tagjelölt országban működő vállalatának, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva azt. Az EU acéltermelői is attól tartottak, hogy az olcsó kínai acélipari termékeket a szerbiai vasműveken keresztül próbálják meg az uniós piacon értékesíteni. A kínai multinacionális cég termelése évi 50 millió tonna acél, éves bevétele 50 milliárd dollár. A világ 30 országában 70 üzemet működtetnek, 120 ezer embert foglalkoztatva. Az európai acélgyártók viszont hosszú ideje agonizálnak. A brüsszeli aggodalmakat is elsősorban az acélipari szakszervezetek tiltakozása táplálta. Az európai acélgyártásban több mint 3 millióan dolgoznak, de 2008 óta mintegy 100 ezren veszítették el állásukat. A kínaiak viszont lassan átveszik a dominanciát: 15 évvel ezelőtt a világ vas- és acéltermelésének csupán a 15 százalékát produkálták, mára az arány meghaladja az 50 százalékot. Az európai acélgyártók szövetsége (Eurofer) Szerbia, Ukrajna, Irán, Oroszország és Brazília ellen indított antidömping-eljárást. Tisztázni szerették volna, hogy 2015. július 1-je és 2016. június 30-a között a szerbiai vasmű megsértette-e az EU dömpingellenes előírásait. A szerb kormány illetékesei szerint 2015. február 1-je után a cég már nem kapott állami támogatást. Szerbia esetében mostanra a vizsgálat lezárult, országunk már nem tartozik azok közé, akik ellen úgynevezett antidömping-eljárást folytatnak. A HBIS elnöke ezt úgy kommentálta, hogy az EU vizsgálata is megállapította, hogy a vasművek működtetése körül minden rendben van és az ügy ezzel lezártnak tekinthető. A hír egyébként az európai acélgyártók szaklapjában, a Metal Biltenben is olvasható.

Ana Brnabić miniszterelnök is sikertörténetnek nevezte a szendrői acélmű felvirágoztatását. Mindez egyben pozitív üzenet is a külföldi befektetőknek, mert azt mutatja, érdemes Szerbiába jönni. Több mint 5000 munkahelyet sikerült megőrizni, a vasműből élők száma pedig 18 ezerre tehető. A bruttó társadalmi termék 1-1,5 százalékát termelik itt. Brnabić hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Szerbia és Kína továbbra is azonos értékrendet képviselnek, és megköszönte Kína törekvéseit azoknak a projektumoknak a megvalósításában, amelyek nemcsak Szerbia, hanem az egész Európai Unió számára fontosak. Egyben azt is megköszönte, hogy Kína az új Selyemút, az „egy övezet, egy út” stratégia keretében Szerbiára, mint központra tekint. Szendrőnél egy vámszabad övezet létesítését tervezik, a kínaiak pedig ezzel kapcsolatban már jelezték, hogy 16 projektummal készülnek.

 

 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége