2024. április 26., péntek

Iskola az adai tanyavilágban

Törökfaluban húsz éve nyitották meg a nyolcosztályos általános iskolát a falubeliek összefogásának eredményeként

Az adai székhelyű Cseh Károly Általános Iskola törökfalui nyolcosztályos részlege az idén ünnepli fennállásának húszéves évfordulóját. Ez azért is nagy szó, mert vidékünkön többnyire inkább bezárták és nem kibővítették a falusi iskolákat.

Basity Anasztázia (Csincsik Zsolt felvétele)

Basity Anasztázia (Csincsik Zsolt felvétele)

A törökfalui József Attila ötosztályos iskolát az 1974/75-ös tanévtől csatolták az adai Cseh Károly Általános Iskolához. Ettől kezdve szervezetten, autóbusszal szállították a felsős diákokat 5-től 8. osztályig a több mint húsz kilométerre lévő adai tanintézménybe. A felsős diákok utaztatása az 1997/98-as tanévtől szűnt meg a törökfaluiak összefogásának, kitartásának, és nem utolsósorban a szerencséjének, illetve a kedvező politikai helyzetnek köszönhetően, miután október 2-tól megkezdhette munkáját a faluban a nyolcosztályos általános iskola. Basity Anasztázia tanítónőként és falubeliként tevékenyen részt vett abban a kezdeményezésben, amelynek eredményeként végül kibővülhetett az általános iskola a mintegy ezer lelket számláló Törökfaluban. Az iskolában az elmúlt tanévben is közel száz gyerek tanult öt osztálytanító és tizenhét tanár közreműködésével. Basity Anasztázia 29 éve dolgozik a törökfalui iskolában, amelynek fejlesztéséért az idén községi elismerésben is részesült

– A törökfalui helyi közösség az önkormányzattal karöltve kezdeményezte a nyolcosztályos iskola megnyitását a tartománynál és az oktatási minisztériumnál, és úgy láttuk, hogy nyílnak az ajtók. Természetesen külső segítséghez is folyamodtunk. Sokat köszönhetünk az ürményházi iskolának, amely egy évvel korábban nyitotta meg a nyolcosztályos iskolát. Tőlük nagyon sok jó tanácsot és támogatást kaptunk – mesélte Basity Anasztázia. Felbátorodtunk és falugyűlést hívtunk össze, amelyen a polgárok úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék, ha a faluban megnyílna a nyolcosztályos iskola. A diákok utazási körülményei ugyanis egyre rosszabbak lettek az autóbuszok amortizálódása és az utak hiányos karbantartása miatt. A gyerekek mindennap utaztak az adai iskolába, amit azt jelentette, hogy naponta két órát úton voltak. Gyerekként magam is megéltem az utaztatást, amit nagyon rosszul viseltem, és nehezen tudtam megszokni. Emiatt is támogatták a szülők a kezdeményezést.

Jubileumi ünnepség az iskolában (Csincsik Zsolt felvétele)

Jubileumi ünnepség az iskolában (Csincsik Zsolt felvétele)

Végül a falu lakossága úgy döntött, hogy összefog az iskola ügyében. Én helybeli tanítónőként, amit csak tudtam, hozzátettem, és végül közösen sikerült elérni a célunkat. Megjegyezem, hogy 1997 októberében választások előtt álltunk, ami sokat jelentett. Mindig azt mondtam, hogy jó időben jó helyen kopogtattunk. Természetesen voltak a faluban is olyanok, akik egy kicsit kétkedve fogadták, hogy megfelelőek lesznek-e a körülmények a gyerekek számára. Ezért egy év múlva a helyi közösség támogatásával elindítottuk a jótékonysági bált Suli-buli néven, amit az idén tizennyolcadik alkalommal szerveztük meg. A bál bevétele minden alkalommal elérte az 1000 eurót, amit mindig az iskola fejlesztésére költöttük. Az iskolában ma van már két interaktív táblánk, minden osztályban van projektorunk és vannak laptopjaink. A gyerekek minőségi oktatásban részesülhetnek. A többi már a pedagóguson múlik, hogy milyen információkat oszt meg a gyerekekkel, akik egyébként gyönyörűen szerepelnek a különféle versenyeken. A falu lakossága elégedett velünk, még egy rossz szót nem hallottunk tőlünk. Nemcsak a helybeli, hanem az utazó kollégák is lelkesek és mindenben segítenek. Állítom, hogy az iskolánk felszereltsége jobb sok városi iskoláénál. Két éve vendégül láttunk az iskolában dr. Czékus Géza vezetésével egy autóbusznyi egyetemistát a szabadkai tanítóképzőből, akik megtekintették, hogy hogyan alkalmazunk a tanításban interaktív táblát. Göblös Péter tanítókollégánk ezt kiválóan használja, amit én és a többiek igyekszünk ellesni tőle. Én is naponta használom az oktatásban az interaktív táblát a számítógéppel és a projektorral, amit a gyerekek nagyon élveznek a zöld tábla és a kréta mellett, bár sok iskolában még mindig csak az utóbbi áll rendelkezésre – közölte a tanítónő, aki hozzátette, hogy 1997 nyarán a falu lakosai két hónap alatt felújították az iskolát, mivel ez volt az egyik feltétel az illetékes miniszter részéről. Azon a nyáron mindennap 20 ember dolgozott az iskolában, ki pénzzel, ki munkával támogatta a munkálatokat.

– Jó döntés volt annak idején létrehozni Törökfaluban a nyolcosztályos általános iskolát. Úgy tartottam, hogy egy településnek akkor van jövője, ha a gyerekek legalább az általános iskolát helyben tudják elvégezni, mivel nagyobb biztonságban vannak, mintha mindennap utaznának. Egy tizenöt éves gyereket már könnyebb szívvel engedi el a szülő a középiskolába. A tavalyi év folyamán egy pillanatra meginogtunk a hitünkben a diákok alacsony létszáma miatt, aminek nem az elvándorlás, hanem inkább az alacsony népszaporulat és a gazdasági helyzet volt az oka. Annak viszont örülünk, hogy a következő években már növekedni fog a gyerekek száma, így ez csak egy hullámvölgy volt, amit szeretnénk átvészelni és megóvni az iskolánkat. Reméljük, hogy a jövőben nem vándorolnak el az emberek. Sok fiatal a szülők munkáját folytatja a földeken, és ők maradni fognak. A nyolcosztályos iskoláért a dicsőség az egész falu lakosságát megilleti, nyilván karöltve a tanári karral. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen kollektívában dolgozhatok és napi szinten jó érzéssel megyek az iskolába. Mint egy nagy család, így éljük meg a mindennapjainkat, és szerintem ezt a gyerekek is így érzik. Az iskolában családias a hangulat, ami jó a diákoknak, a tanároknak és az oktatás színvonalának is jót tesz.