2024. április 26., péntek

Az amerikai külügyi tárca aggódik a civil törvény miatt

Aggodalmának adott hangot az amerikai külügyminisztérium a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott civil törvény miatt, mondván: „a jogszabály méltánytalan terhet ró a civil szervezetekre, amelyek a korrupció ellen és a polgárjogok érvényre juttatásáért küzdenek”.

A minisztérium helyi idő szerint hétfőn a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében hozzátette: „a külföldről támogatott szervezetek olyan színben való feltüntetésével, hogy a magyar társadalom érdekei ellen tevékenykednek, a jogszabály gyengítheti a magyarok azon képességét, hogy szerveződjenek és aggodalmaikat jogszerű és demokratikus módon fejezzék ki”.

A tárca szerint a jogszabály hatályba lépésével Magyarország újabb lépéssel távolodna el azon elkötelezettségétől, hogy tiszteletben tartja azokat az értékeket és elveket, amelyek a NATO és az EU középpontjában állnak.

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely azt írja elő, hogy minden olyan civil szervezetnek, amely évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, kötelezően be kell jegyeztetnie magát, és a sajtótörvény hatálya alá eső kiadványaikon fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetek.

A közleményre közleménnyel reagált a magyar fél.

Az Egyesült Államokban a „Soros-szervezetek” soha nem csinálhatnák azt, amit Európában; az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata újabb éles példája a kettős mércének, hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon – közölte a Kormányszóvivői Iroda.

Azt írták: a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt kezdettől tart „a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány” a nemzetközi médiában. Úgy fogalmaztak: sajnálattal látják, hogy még az amerikai külügyminisztériumot is „sikerült megtéveszteni”.

Úgy folytatták: ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a FARA-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de „jóval enyhébb” annál. Az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi támogatású szervezeteknek – olvasható a közleményben.

Hangsúlyozták: az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot, illetve a civil szervezetek működését semmilyen módon nem veszélyezteti.