A Magyar Nemzeti Tanács szabadkai székházában mgr. Hajnal Jenő elnökletével pénteken megtartották a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testületének ülését, amelyen a huszonegy nemzeti tanácsból tizenhét képviselője vett részt. Az MNT május 11-én vette át a nemzeti tanácsok koordinációs testülete elnöklőjének tisztségét. A nem sajtónyilvános ülést követően a felek sajtótájékoztatón nyilatkoztak a tanácskozás hozadékáról.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke (Gergely Árpád felvétele)
Hajnal Jenő, az MNT elnöke sikeresnek értékelte az ülést, amelyen elmondása szerint megpróbálták lefektetni az új munkamódszerek alapjait. Egyebek mellett az oktatási miniszterrel folytatott tárgyalásról szóló beszámolót és a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló cselekvési terv megvalósításával kapcsolatban összeállított harmadik jelentést vitatták meg, valamint megállapodtak abban, hogy az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezete akciótervének részét képező kisebbségi akcióterv 11 sarkalatos pontja külön-külön kezelésének okán szakbizottságok alakulnak a koordinációs testület keretében.
– Olyan bizottságokat szeretnénk létrehozni, amelyekben szakemberek segítenék a nemzeti tanácsok képviselőit a megfelelő döntések meghozatalában. Nagyon rövid az idő, hiszen a következő év második felében már nemzeti tanácsi választások lesznek, és addigra meg kellene hozni a legjelentősebb törvényeket. Ami a nemzeti tanácsokról szóló törvényt illeti, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában módosul, hiszen ehhez a jogszabályhoz igazodnak a legfontosabb, az oktatás, a kultúra, a hivatalos nyelv- és íráshasználat, valamint a köztájékoztatás területét szabályozó ágazati törvények. Nem lenne jó, ha a törvények közötti összhang megteremtésének okán mindig a nemzeti tanácsokról szóló törvényt szabdalnák és igazítanák más jogszabályokhoz. Erős, mindenre kiterjedő nemzeti tanácsokról szóló törvénynek kell születnie, amely rendet teremt a kisebbségi érdekérvényesítés területén. A koordinációs testület ülésein azzal is szembesülünk, hogy ezekben a kérdésekben számos érdek egybeesik, olykor viszont több is ütközik egymással, így igyekszünk közös nevezőre jutni. Értékelésem szerint a mai ülésen több szép példa is volt arra, hogy miként lehet összeegyeztetni az érdekeket. Értékelésünk szerint az oktatás és a köztájékoztatás mellett a kultúrával való törődés a legfontosabb, hiszen az elmúlt három évben ezen a területen született a legkevesebb eredmény. Ezért kezdeményezni fogjuk, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessünk a kulturális miniszterrel. Előtte azonban tematikus konferenciákat kívánunk szervezni. Ezeken próbálnánk megfogalmazni a huszonegy szerbiai kisebbségi önkormányzat közös érdekeit – taglalta Hajnal.
Az MNT elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a magyarság nemzeti tanácsának a nemzeti tanácsok jövőbeni státuszával kapcsolatban az az álláspontja, hogy a kulturális autonómia és az önkormányzatiság a legfontosabb. Annak tekintetében megoszlik a nemzeti tanácsok képviselőinek véleménye, hogy a tanácsok szervezeti, vagy inkább állami szervi jellegét kellene hangsúlyosabbá tenni a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításában, magyarázta Hajnal, hozzátéve, hogy az MNT álláspontja szerint a szervezeti jelleg fontosabb az állami szervi jellegnél, mivel az kiszolgáltatottsággal járhat.
Anna Tomanová Makanová, a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke (Gergely Árpád felvétele)
Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy mi az álláspontja a közelgő alkotmánymódosítással kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseinek egyharmada az emberi és kisebbségi jogok területét szabályozza, Hajnal kifejtette: „Az ülésen, még ha burkoltan is, megfogalmaztam, hogy jó lenne, ha az alkotmány szavatolni tudná egy új státuszú nemzeti tanácsi törvény meghozatalának a lehetőségét. Ez egy olyan törvény lenne, amelynek alárendelhetőek lennének az ágazati törvények. A mi szempontunkból egy ilyen jellegű módosítás lenne az alkotmánymódosítás legérdemibb hozadéka.”
Muhedin Fijuljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT) alelnöke szerint éppen itt lenne az ideje, hogy az állam megfogalmazza, mik is pontosan a nemzeti tanácsok és milyen státuszt irányoz elő a nemzeti kisebbségek önkormányzatainak. A BNT álláspontja az, hogy az államnak közfelhatalmazásokkal kellene felruháznia a nemzeti tanácsokat, emelte ki Fijuljanin. Mint hozzátette, ebben az esetben a nemzeti tanácsok érdemi partnerei lehetnének az államnak a kisebbségeket érintő problémák megoldásában.
A kisebbségi akcióterv összetett, így kellő odafigyelés szükségeltetik a nemzeti tanácsok részéről, fejtette ki Daniel Petrović, a Román Nemzeti Tanács (RNT) elnöke, aki szerint a törvényalkotás mellett az is lényeges, hogy a jogszabályokat alkalmazni tudják a mindennapokban. A koordinációs testület ülésén a résztvevők Petrovićot választották meg a testület elnöklő-helyettesének.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény módosítása parlamenti eljárásba került, ami azért fontos, mert 2002-ben történt meghozatala óta sok minden megváltozott, emelte ki Anna Tomanová Makanová, a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, majd elmondta, hogy a kisebbségi akciótervvel összhangban négy fontos új rendelkezés került a törvényjavaslatba: a kisebbségek demokratikus részvétele az államhatalomban, a részarányos foglalkoztatás, a nemzetközi együttműködés és a kisebbségek gazdasági helyzetének jobbá tétele.
