2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből. A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét.
Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő bevezető beszédében kiemelte, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. „A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként (best practice) tartható számon” - tette hozzá Deli.
Vajdaság képviseletében Nataša Heror, több kisebbségi médiával foglalkozó esemény szervezője, bemutatta a vajdasági kisebbségi nyelven megjelenő napi- és heti lapokat, továbbá elmondta, hogy azon is dolgoznak a médiumokkal, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a saját fenntartásukhoz, és ne csak az állami támogatásoktól függjenek.
Bodzsoni István, a szabadkai székhelyű Pannon RTV részéről a magyar nyelvű televíziózásról beszélt, kiemelte, hogy a kisebbségi médiának sajátságos feladatokat kell ellátnia, viszont nem szabad lemondani a fejlődésről és a modern trendek követéséről. ,,Jövőre átadásra kerül a Pannon RTV új székháza, amely a régió egyik legmodernebbje lesz.” - tette hozzá.
Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit, valamint az aláírásgyűjtés támogatására kérte a résztvevőket. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. „A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért mi egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban” – magyarázta a FUEN elnöke.
„A kisebbségi nyelvű média működése elsődlegesen nem a haszonelvűség elvén alapszik, hanem a sajátos küldetés megvalósításán. Ezért a kisebbségi nyelvű médiára külön játékszabályok kell, hogy vonatkozzanak az állami támogatások tekintetében. Elsősorban a többségi állam feladata a fenntarthatóságának biztosítása, hogy az által minden polgár számára szavatolja az anyanyelvű tájékoztatás, ami alkotmányos és nemzetközi egyezményekkel is biztosított joga a kisebbségi közösségeknek.” - emelte ki Deli Andor a tanácskozás folytatásában.
