A természeti erőforrások kiaknázása és a klímaváltozás ma még inkább sújt bennünket, mint bármikor korábban, és ez hamarosan kérdésessé teszi az embernek az egészséges környezethez való jogát – emelte ki Maja Gojković, a parlament elnöke a tegnap Belgrádban, a klímaváltozás témájára megtartott nemzetközi konferencián.
A mezőgazdasági minisztérium és Marokkó belgrádi nagykövetsége által szervezett tanácskozáson Gojković kiemelte, tudatosabban kell a környezetünkkel bánni, olyan életmódot folytatni, hogy harmóniában élhessünk a természettel, hiszen nem elég csak tudomást venni a korszerű, civilizációs törekvések okozta következményekről, a klímaváltozás ugyanis nem ismer határokat. Hozzátette, tanúi vagyunk annak, hogy a régiónkat, de az egész Délkelet-Európát jelentős természetes csapások érik: árvizek, szárazság, rekordhőmérsékletek, földrengések, csuszamlások, viharok okoznak jelentős károkat.
Rámutatott, hogy a környezetvédelemben a tudatos fellépés terén a parlamentnek kiemelkedő szerepe van, hiszen itt születnek azok a törvények, amelyek a természet védelmével foglalkoznak, illetve felügyelik a természeti erőforrások használatát, valamint a környezetvédelmi parlamenti bizottság munkáját. Ugyanakkor a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezettekkel való együttműködést is jelentősnek tartja.
– A tavaszi ülésszakban ratifikáltuk a dohai módosítási indítványokat (ami az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyv részét képezi – a szerző megj.), csakúgy mint a Párizsi Megállapodást (globális éghajlatváltozási megállapodás – a szerző megj.), ami nemzetközi szinten aktuális témának számít – emelte ki a parlament elnöke.
Hozzátette, Szerbia előtt még sok munka áll a környezetvédelem terén, hiszen az EU-integrációs tárgyalások 27. fejezetének megnyitása olyan fejlesztéseket lát elő, amelyek jelentős összegeket és szakértelmet igényelnek. Vagyis a költségvetésben olyan zöld alapot kell létrehozniuk, amelyből a környezetvédelmi projektumokat támogathatják majd.
Stana Božović, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás az egész világ számára jelentős kihívásnak számít, így megoldásában nemzetközi, regionális és helyi szinten is aktivitásokra van szükség. Szerbia nemzeti stratégiái közé tartozik az üvegházhatást okozó gázkibocsájtás csökkentése. Ebben az évben először különítettek el az állami költségvetésben eszközöket, mintegy 7 millió dinárt arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos aktivitásokat támogassa az állam.
Christine Moro, Franciaország belgrádi nagykövete üdvözölte Szerbia államvezetésének fellépését a környezetvédelem terén, illetve azt, hogy terveibe bevonja a civil szervezeteket is. Mint kiemelte, ezzel Szerbia megjelölte a jövőbeli útját, illetve azt, mi felé szeretne fejlődni. A környezetvédelmi álláspontja közelebb viszi az EU felé, Európa ugyanis az ökológiai hagyományok terén az élen jár; olyan törvénykerettel és politikával rendelkezik, amely konszolidált, fenntartható energetikai szintet dolgozott ki. Sajnálatát fejezte ki, hogy az Egyesült Államok végül „kilépett” a párizsi klímaegyezményből, ugyanakkor üdvözölte, hogy Szerbia két héttel ezelőtt ratifikálta azt.
Csatlakozott ehhez a megállapításhoz Oscar Benedict, az EU szerbiai delegációjának vezetője is. Mint rámutatott, az integrációra törekvő államok között az ökológia terén Szerbia vezet, ám ez nem azt jelenti, hogy nem kell még nagyon sokat dolgoznia azon, hogy válaszolni tudjon a 27. tárgyalási fejezet elvárásaira.
