Az év eleje óta több izgalmas sorozattal is gazdagodott a televíziók, illetve a tartalomsugárzó portálok kínálata.
Többek között elkezdték sugározni a Legion című, Marvel univerzumban játszódó sorozatot, amely bizonyos tekintetben üdeséget hoz a kissé ellaposodott, önismétlődő szuperhősös történetekbe. Aki ismeri Bryan Singer nagy sikerű X-Men filmjeit, annak nem lesz ismeretlen a sorozat alapcselekménye. A sorozat főhőse David Stevens, aki fél életét egy elmegyógyintézetben töltötte el, s ez idő alatt halványlila dunsztja nincs arról, hogy a legerősebb mutáns a bolygón. A sorozat extrája mégis a látványkörítése, amelyben a retro-futurisztikus díszleteket, az op art-os minták, a ’60-as, ’70-es évek színvilágai váltják egymást és teremtenek egyedi és hatásos környezetet. A sorozatnak az alapsztori alapján mégsem a látványos csihipuhik adják meg a savát és borsát, hanem a főhős lelki vívódásai, s az őt emésztő belső frusztrációk.
Kezdték sugározni a nagy sikerű, és a maga módján a televíziós sorozatokat megújító 24, Örökség című mellékszálát. A sorozatban ezúttal Jack Bauer helyett egy Corey Hawkins nevű figura akasztja össze a bajszát az aktuális fő gonosszal. Hawkins egy háborús veterán, aki miután osztagával boldogabb vadászmezőkre küldött egy terroristavezért, új személyazonosságot kapva kezdi el élni az elégedett amerikaiak szokásos életét, egészen addig, amíg csapatának négy tagját és ezek családjait lemészárolják. A főhős ezért versenyt kezd futni az idővel, hogy megtalálja az elkövetőket és biztonságba helyezze a szeretteit.
A Dallas óta tudjuk, hogy a televíziós sorozatok világában nem feltétlenül érvényesek az élet törvényei, s a forgatókönyvírók gond nélkül felélesztik az előző évadban megölt főhősöket. Ez történt nálunk és Magyarországon is a nagy sikerrel vetített A szökés (Prison Break) főhősével is, akiről kiderül, hogy mégsem halt meg az előző sorozatban, hanem él és virul (no, jó, ez azért egy picit túlzás) egy jemeni börtönben, régi haverjai pedig – minő csoda – azon ügyködnek, hogy kiszabadítsák őt.
A kosztümös történelmi sorozatok kedvelői számára nemrég kezdték el vetíteni a Versailles című sorozat második évadját, amely XIV. Lajos francia király udvarába kalauzolja el a nézőket. A 28 éves és már ekkor mindenható francia király, XIV. Lajos úgy dönt, hogy elkezdi építeni a világ legnagyobb palotáját. Persze akkoriban még nem voltak ilyen-olyan támogatások, ezért a korlátozott költségvetés, az aktuális hatalmi (v)iszonyok és a politikai intrikák némileg bebonyolítják az ifjú király életét és a kacsalábon forgó palota építését.
Sötét és örvényesebb vizekre kalauzol el minket a Szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) című televíziós sorozat. Margaret Atwood kanadai írónő nagy sikerű regényének a feldolgozása egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet.
Az idei év egyik legjobban várt sorozatát is elkezdték vetíteni. Neil Gaiman Amerikai istenek (American Gods) című sikerkönyve sorozatváltozatának a főhőse három évet töltött a rácsok mögött, de szabadulása előtt három nappal felesége meghal. Kényszerből elfogadja egy a temetésre vezető úton hozzá csapódó simlis öregember munkaajánlatát, s ezzel lényegében tovább folytatódik a kálváriája.
„Az Amerikai istenek oldalain rettegés és nemesszívűség, varázslat és áldozat, bölcsesség és rejtély, megtört szívek és mély érzések forgataga bontakozik ki a mesteri meseszövésből” – nyilatkozta a regényről egy Gaiman írótársa, William Gibson pedig az angol és az amerikai irodalom ékszereként jellemezte a könyvet. A sorozat egyébként látványvilágában és történetvezetésében leginkább David Lynch Twin Peaks-jére hasonlít, amely hosszú szünet után, egy évad erejéig visszatér a képernyőinkre.
A nyár folyamán természetesen nem szabad megfeledkezni a Trónok harca (Game of Thrones) című sorozat hetedik, egyben utolsó évadjáról sem, amelyet július közepén kezd el sugározni a HBO filmcsatorna.
