Bécsi gazdasági beszélgetés – Belgrádi eszmecserék elnevezéssel a hétvégén a fővárosban kerekaszatal-beszélgetés kezdődött, melynek vitathatatlan üzenete, hogy a nyugat-balkáni országok csakis együttes gazdasági tevékenység révén vehetik fel a konkurenciát a jóval versenyképesebb európai uniós országokkal és a világ országaival szemben. A rendezvény szervezője a Bécsi Gazdasági Fórum és a Szerbiai Közgazdászok Egyesülete.
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke a tanácskozás megnyitóján úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán országai együttesen szép gazdasági eredményeket értek el, ami az új munkahelyek megnyitásában mutatkozik meg, de még jócskán elmarad attól a szinttől, amelyre képesek lennének.
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Egyesületének elnöke is úgy véli, hogy a Nyugat-Balkán országai egymásra vannak utalva, és ez a gyakorlatban is megmutatkozik, árucsere-forgalmuknak a háromnegyedét ugyanis egymás között bonyolítják le. Az is közös bennük, hogy az eredmények ellenére még mindig alacsony a termelékenység, nagy a közadósság és a munkanélküliség, és nem elegendő a beruházás. Ez az oka annak, hogy a Nyugat-Balkán országai nem eléggé versenyképesek, és ezt tetőzi a politikai bizonytalanság és a feszültség is.
– Országaink számára folyamatos gazdasági növekedésre lenne szükség, de nagyobbra, mint amekkorát napjainkban jegyeznek. Ezt pedig csak akkor tudnák megvalósítani, ha kedvezőbb lenne a gazdasági légkör és még több külföldi ruházna be térségünkben. Minderre azonban addig kell várnunk, amíg nem teremtődik meg a tartós politikai stabilitás – mutatott rá Aleksandar Vlahović.
Nem vitatható, hogy Szerbiának sikerült eredményeket is felmutatnia az utóbbi időben. A közpénzek alakulása stabilizálódott, némileg csökkent a közadósság, és a külkereskedelmi mérleg nyelve is a javunkra billent vissza. Mindezek tükrében kijelenthető, hogy Szerbia a régió húzóereje lehetne. A nyugat-balkáni országok szorosabb együttműködése megkönnyítené és felgyorsítaná az EU-s csatlakozási folyamatokat, végső soron ez a célja valamennyiünknek – nyugtázta Vlahović.
Dubravka Negre, az Európai Beruházási Bank regionális kirendeltségének vezetője felszólalásában nyomatékosította, hogy a pénzintézet kész felkarolni az összes nyugat-balkáni országot az EU-s csatlakozás során.
– Az utóbbi hat évben a Nyugat-Balkán térségében 3,4 milliárd eurót ruháztak be, elsősorban olyan infrastrukturális projektumokba, amelyek az országokat egymás között, és egyben az Unióval hozzák szoros viszonyba – mondta Dubravka Negre.
Az Európai Beruházási Bank 575 millió euróval segítette a 10-es közúti folyosó megépítését, és a jövőben is felkínálja szolgáltatását vissza nem térítő támogatások és kedvező hitelek formájában. Hozzátette, hogy az Európai Beruházási Bank az egyetlen pénzintézet, amely nem számol fel büntetőkamatokat, ha a jóváhagyott összeg nem kerül elköltésre.
Dubravka Negre elmondta azt is, hogy az Európai Beruházási Bank Montenegróban 40, Bosznia-Hercegovinában mintegy 70, Szerbiában pedig több mint 200 millió eurót fektetett az infrastruktúra fejlesztésébe.
Az Bécsi Gazdasági Fórumot 2004-ben alapították, azzal a céllal, hogy serkentsék az együttműködést az Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti országok között.
