Az egész Balkán-félsziget és a fél világ az ohiói Daytonra figyelt 1995 novemberében, s reménykedve várta, hogy a boszniai háború befejezéséről szervezett ottani konferencián végre megszülessen a tartós békeegyezmény. Az alkudozás sikerrel zárult, a megállapodás híre pedig pillanatok alatt bejárta világot.
Egy azonos nevű egyesült államokbeli település szintén került már a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Igaz, jóval korábban. Lassan 92 éve lesz ugyanis, hogy a Tennessee állambeli Daytonban egy egészen más jellegű esemény vonta magára a külföld figyelmét. A világ akkor is gyorsan tudomást szerzett arról, hogy mi zajlik a vidéki városkában.
A fura történetnek is köze volt a harchoz, bár az a küzdelem jócskán eltért attól, amelyet később Boszniában vívtak. Ebben a Daytonban 1925 júliusában a tudomány és a kereszténység vallási érvei csaptak össze a helyi bíróság épülete előtt.
A példátlan ütközetet rengetegen akarták a helyszínen figyelemmel követni. A hatalmas tömeg láttán az ügyben eljáró bíró azonban attól tartott, hogy az érdeklődők alatt beszakad a tárgyalóterem padlója, ezért mindenkit kitessékelt a ház elé. Ott azután, a szépen gondozott pázsiton – az országos rádióállomások élő közvetítése mellett – tizenkét nap alatt végére járt az esetnek, amely daytoni majomperként került be a (jog)történelembe.
Az eljárás és az ítélet világszenzációt keltett. Persze nem azért, mert majmot helyeztek vád alá, hanem a per tárgya és különlegessége miatt. Ez pedig a Charles Darwin XIX. századi angol természettudós nevéhez fűződő evolúcióelmélet volt. Az alperes meg egy fiatal biológiatanár, aki erről megosztotta ismereteit a diákjaival.
Rosszul tette. A helyi jogszabályok ugyanis tiltották az olyan tanok terjesztését az állami iskolákban, amelyek ellentétesek a világ és az ember teremtésének bibliai történetével. A paragrafusok tehát a bibliai kreacionizmust (teremtéstudományt) részesítették előnyben a tengernyi bizonyítékkal alátámasztott evolúciótannal, illetve a darwinizmussal szemben. Az evolúció elméletét ugyanakkor istenkáromlásnak minősítették.
A kreacionisták elutasítják a darwinizmust; erkölcstelen és tudományosan téves világnézetnek tartják. Azt vallják, hogy a világot és benne mindent, így az élőlényeket is, Isten teremtette, úgy hatezer évvel ezelőtt, de legfeljebb tízezer esztendeje. A világ keletkezéséről kialakított tudományos elméleteket ugyanakkor tagadják, miként a tudósok által hirdetett evolúciót, amely azt tanítja, hogy az élet kialakulása és a fajok fejlődése természetes folyamat, s nem egy misztikus lény közreműködésének az eredménye.
Nagyon régóta és sokfelé követelik, hogy az ő elméletüket is tanítsák az iskolákban. Bírálóik és az ellentábor azonban elutasítja a törekvésüket és a nézeteiket. Sőt dogmatikus eszmerendszernek tartja mindazt, amit hirdetnek.
Az elhíresült daytoni majomperben eljáró bíró nemigen foglalkozhatott tudományelméleti vitákkal, neki a törvény szellemében kellett eljárnia. Ennek megfelelően vétkesnek nyilvánította a tanárt és (a legenyhébb büntetésként) száz dollár pénzbírságot szabott ki rá.
A világot felháborító ítéletet Tennessee állam legfelsőbb bírósága egy évvel később megsemmisítette. A verdiktben ráadásul a fellebbezés lehetőségét is elvetette, azzal a megjegyzéssel, hogy semmi haszon nem származna abból, ha a bizarr ügy folytatódna.
Pedig a történet később új fejezetekkel gyarapodott. Az USA-ban és másutt is.
Kaliforniában például 1981-ben ismét majompert rendeztek. Az ügy döntetlenül végződött, egyik félnek sem adtak igazat, bár a bíróság kikötötte: az iskolákban a Darwin-féle evolúciótant elméletként, s ne tényként ismertessék a diákokkal.
Ilyen furcsaságokért azonban nem kell Amerikába menni. Nekünk pláne nem, hiszen egy hasonló esetet épp a vidékünkön jegyeztek fel, még 1928-ban. Akkor épp Adán tartottak a daytonihoz hasonló tárgyalást.
Az ügy főszereplője pedig Cseh Károly marxista, kommunista tanító-újságíró volt. Bár politikai nézetei miatt többször meghurcolták, sőt radikális baloldali meggyőződéséért 1944-ben az életével fizetett, az ominózus perben nem ideológiai beállítottságáért „vették elő”, hanem azért, mert Darwin evolúcióelméletét is oktatta.
A helyi katolikus pap, valamint több nagygazda, s derék polgár akasztott pert ezért a nyakába, de melléfogtak: a mi dicstelen bácskai-adai majomperünkben a bíróság szerencsére felmentette a vádlottat.
Bizony ez már nagyon régen történt. Csak kevesen hallottak, olvastak róla.
Emiatt azonban nem érdemes keseregni, hiszen mindig akadnak buzgó teremtmények (ivaréretté fejlődött biológiai egyedek), akik gondoskodnak róla, hogy frissüljön az emlékezet, sőt újabb majomperekkel, vagy azokhoz hasonló történetekkel gyarapodjon.
A majomperek hosszú listája ennek köszönhetően már a XXI. században is bővült. Ha mással nem, legalább néhány lábjegyzettel, ami részben néhány ügybuzgó, vagy annak tűnő szerb kreacionista érdeme.
Közülük is kiemelkedik Ljiljana Čolić volt oktatási miniszter, aki már kinevezése évében (2004-ben) kénytelen volt megválni hivatalától, mert az iskolai biológia tankönyvekből töröltetni akarta az evolúcióelméletet. Tennesseeben alighanem azonnal koccintottak a hírre, merthogy az pillanatok alatt mindenhová eljutott.
Nemrég ismét pezsgőt bonthattak a (hat nap alatt teremtett) Föld kreacionistái, legalábbis azok, akik figyelnek Szerbiára. Hazánkban ugyanis polgári kezdeményezésre elkészült egy petíció, amely május elején a parlament oktatási bizottságához került. A dokumentum 166 aláírója között találni akadémikusokat, szakorvosokat, papokat, filozófusokat, művészeket, újságírókat, egyetemi oktatókat és másokat.
A csoport szeretné elérni, hogy az illetékesek vizsgálják felül az evolúcióelmélet iskolai és egyetemi tanításának gyakorlatát. A kezdeményezés élénk vitát gerjesztett; egyre több érv hangzik el a kreacionista elmélet és az evolúciótan mellett, illetve ellen.
Az oktatási minisztérium azonban igyekszik távol tartani magát a diskurzustól. A tárca máris jelezte: nem foglalkozik érdemben a petícióval. Az illetékes parlamenti bizottság sem sieti el, bár egyik tagja megjegyezte: „belátható időn belül” a testületi ülés elé kerülhet a beadvány.
A kreacionizmus létjogosultsága nem csak Szerbiában vitatéma. Időnként másutt is foglalkoznak vele, rendszerint nagy társadalmi vitákat kavarva. A világi államokban azonban sokan elvetik és a tudományos érték hiányával vádolják a teremtéstudományt, amely továbbra is az USA-ban a legsikeresebb.
Ha a szerb petícionisták és támogatóik ráerősítenek, talán közelebb kerülünk Amerikához (legalább ezen a téren). Persze nagy kérdés, hogy ha ez valami isteni csoda folytán valóban megtörténne, mit szólnának a nagy változáshoz a honi antiglobalisták és álhazafiak, akik azt hiszik magukról, hogy a(z ateista) Nyugat ostorozására lettek teremtve.
