Az elhízás világméretű járvány

Fehér Rózsa

2017. május 20., 15:08 >> 2017. május 21., 08:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az ógörögöknél az éhség istennőjét Limosnak hívják. Limos sok szempontból elfojtott istennő: messzire helyezték őt, és alig írnak róla. Ezekből a ritka írásokból az derül ki, hogy Limos mindennek rokona, ami rossz: a halálnak, a gonoszságnak, a feledésnek. Az éhség tehát egy olyan dolog, amivel jobb nem foglalkozni. Az első emberábrázolás is egy kövér nő, a legújabb kutatások szerint közel 30 ezer éves Willendorfi Vénusz volt. A paleolit emberek nem voltak kövérek, de ez a szobor azt mutatja, hogy a kövér test egy vágykép volt.

Bár a 21. századi szépségideál ettől borzasztóan messze van, a világ egyre inkább közelít ehhez a kőkorszaki vágyképhez: napjainkra gyakoribb lett az elhízás, mint az alultápláltság, pedig negyven évvel ezelőtt még az alultápláltak száma kétszerese volt az elhízottaknak. Dél-Ázsia, valamint Közép- és Kelet-Afrika egyes részein továbbra is problémát jelent az éhezés, de várhatóan ezeken a helyeken is csökkenni fog az alultápláltság. Eközben az amerikai felnőttek 40 százaléka és a brit felnőttek egyharmada elhízott. Érdekes adat, hogy az elhízás nem feltétlenül a legmagasabb jövedelmű emberek között a legjellemzőbb, az átlagos jövedelmű országokat legalább annyira sújtja. Egy a The Lancet nevű orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízás a közel-keleti és észak-afrikai országokban, valamint több karibi és csendes-óceáni országban a leggyakoribb.

(Illusztráció)

Magyarországon az elhízottak száma a rendszerváltást követően megduplázódott, ma már a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – a magyarok ezzel „felették” magukat a világranglista harmadik helyére, Európában pedig elsők lettek az elhízottak arányát tekintve. Szerbiában minden ötödik ember túlsúlyos, és a haláleseteknek csaknem a fele valamilyen módon összefüggésbe hozható az elhízással. A gyerekek körében ötszörösére nőtt az elhízás, és az óvodások egyharmada felnőttként is kövér lesz. Tatjana Pekmezović professzor szerint az elhízás-járvány errefelé még nem érte el a csúcspontját, amit ő 2050-re jósol. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) héten közzétett adai szerint Európa-szerte egyre több az elhízott serdülő, háromból egy közülük túlsúlyos vagy kövér. Félő, hogy egy új nemzedék úgy nő fel, hogy az elhízottságot normálisnak tekinti. A 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása lesz ez, hiszen az elhízott gyerekeknél nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség, az asztma, a mozgásszervi és a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, emellett pszichológiai problémákkal is meg kell küzdeniük.

Az elhízás okai közül a legnyomósabb a nem megfelelő táplálkozás, a rosszul működő emésztőrendszer és a mozgásszegény életmód. Az utóbbi húsz évben másfél-kétszeresére nőttek az ételadagok, és nőtt a feldolgozott élelmiszerek és az állati eredetű termékek aránya étrendünkben. Az európai emberek manapság napi 500 kcal-val többet visznek be a szervezetükbe, mint 40 évvel ezelőtt. Az átlag európai több mint 5 órát ül naponta, a gyerekek akár napi 8-9 órát is. Európában az emberek 42 százaléka fizikailag inaktívnak számít. Egy amerikai kutatás szerint már azzal is rengeteget tesznek az egészségükért az érintettek, ha testsúlyuknak csupán 5 százalékát leadják, már ekkora fogyás is jelentősen visszaveti az elhízással összefüggő betegségek kockázatát. Annak, akinek sikerül testsúlya több mint tíz százalékát leadnia, tovább javul a zsíranyagcseréje és a gyulladást jelző mutatói is.

Elhízásról orvosi értelemben akkor beszélhetünk, ha az ember testtömegindexe (BMI), azaz a testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa 30 felett van. 25 és 30 közötti érték esetén túlsúlyról beszélhetünk, 18,5 alatt pedig alultápláltságról. (A testtömegindex nem teljesen pontos, mert nem tesz különbséget például izomtömeg és zsírtömeg között.) Szóval először túlsúlyosak, majd kövérek leszünk. Aztán fogyókúrázunk, kalóriákat számolunk, és visszaszedjük, amit leadtunk. És nem értjük, miért eszünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek. Az elhízás hátterében sokszor a tudattalan áll: mintha valaki más enne bennünk, de ezt a mechanizmust nem tudjuk kontrollálni. Nem magát emészti az ember, ha ételt emészt, és az evés során feloldódnak a gátlások. Egyre több olyan lelki problémát ismernek a szakemberek, amelyek korábban nem függtek össze az evéssel, ma azonban nagyon is összekapcsolódnak. Napjainkban a legtöbb megvédett doktori disszertáció klinikai pszichológia, illetve pszichiátria területén evészavarokból van.

Az idén május 20-a az európai elhízás elleni nap, amelynek legfőbb üzenete az összefogás fontosságára emlékeztet minket. Az elhízás-járvány megállítására ugyanis csak együtt van esély: az egészséges táplálkozás és testmozgás, valamint a megfelelő pszichés hozzáállás ugyan egyéni döntés, de mivel az elhízás betegség, ezért az érintetteknek érdemes orvosi segítséget kérniük, a döntéshozóknak pedig nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a súlytöbblet egészségügyi és társadalmi hatásaira is. Ha nem vesszük elejét az elhízás-járványnak, 2030-ra az európaiak fele elhízott lesz.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége