Barack Obama előző amerikai elnök egyik célja az volt, hogy nyolcéves mandátuma alatt kivonja a katonáit a világ válságövezeteiből. Terve nem valósult meg. Sőt abból sem lett semmi, hogy elnöksége végére (2016 novemberéig) 5500-ra csökkenti az Afganisztánban állomásozó amerikai haderőt, amelynek nagy része 2014. december elejéig már elhagyta az országot. Hivatalosan akkor ért véget ugyanis a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tizenhárom évvel korábban kezdett afganisztáni (katonai) missziója.
A főellenség, vagyis a szélsőséges iszlamista tálib lázadók harci kedve azonban nem szűnt meg. Az ISAF-kivonulás óta kitartóan küzdenek a hatalom visszaszerzéséért, amelyből 2001-ben bombázta ki őket az Egyesült Államok vezette katonai szövetség.
A helyi biztonsági erők, akiknek a kiképzését jelenleg 12 500 külföldi, többségében amerikai katonai tanácsadó segíti, képtelenek legyőzni a tálibokat. Bár az afgán kormány titkos tárgyalásokon megpróbált békét kötni velük, nem tudtak megegyezni.
A harcok folytatódnak. A korábbi, sötét, vérzivataros időkre jellemző módon ismét gyakran röpködnek a lövedékek, sörétek, gránátok és a bombák.
A tálibok közben egyre nagyobb területekre terjesztik ki a hatalmukat. Nagyvárosokat ugyan képtelenek elfoglalni, de a vidék csaknem negyven százalékát már ők uralják. Tavaly még valamennyivel jobb volt a helyzet, hiszen a kormány akkor az ország területének 70 százalékát ellenőrizte.
A veszélyt sejtve a NATO 2016 júniusában elhatározta, hogy megtartja afganisztáni támaszpontjait. Jó döntés volt. A hadi helyzet romlása miatt az amerikaiak ugyanis az Afganisztánban szolgáló katonai kiképzőik, tanácsadóik számának növelését fontolgatják, hogy így segítsék a tálibok elleni küzdelmet.
Jelenleg mintegy 8400 amerikai katona állomásozik az országban. Többségük kiképzői feladatokat lát el, de negyed részük éles bevetéseken vesz részt.
A Pentagont egyre jobban nyugtalanítja, hogy az afgán hadsereget sorozatos csapások és „sokkolóan nagyarányú” veszteségek érik. A bajt csak tetézi, hogy minimálisra csökkent a kabuli kormány és a – Pakisztán támogatását élvező – fanatikus iszlamista lázadók közötti békés megegyezés esélye.
Az amerikai csapatok többnyire a tálibokkal szemben nyújtanak támogatást a 352 ezer fegyverest számláló afgán hadseregnek és rendőrségnek. A kötelékükhöz tartozó különleges egységek az utóbbi időben azonban több támadást hajtottak végre az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet helyi csoportjai ellen is, amelyek mindenkit ellenségnek tekintenek. Az IÁ másfél éve vetette meg a lábát az országban, s azóta fokozatosan terjeszkedik, nem kímélve a tálibokat sem.
A kialakult helyzet miatt az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) állítólag azt szeretné elérni, hogy a törvényhozás és Donald Trump elnök hagyja jóvá további háromezer fegyveres Afganisztánba vezénylését. Az erősítésként kiküldendő katonák elsősorban tanácsadói és kiképzési feladatokat látnának el.
A Pentagon mielőbb az illetékesek elé terjesztené az erre vonatkozó javaslatát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azok gyorsan jóvá is hagyják. Az idő sürget, hiszen a minisztérium, illetve az új stratégia célja egyértelmű: a válság hatékony kezelésével mielőbb túllépni az Afganisztánban „kialakult holtponton”.
Trump ezzel kapcsolatos álláspontja azonban homályos. Nem tudni, mi a terve Afganisztánban. A kampányban és megválasztása után ugyan többször hangoztatta, hogy Szíriában és Irakban odacsap az IÁ-nak, de az afganisztáni válsággócról alig beszélt nyilvánosan. Védelmi minisztériumának új koncepciója értelmében állítólag megváltoznának azok az előírások, amelyek az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák fegyverhasználatát, illetve az erő alkalmazását szabályozzák. A kiszivárgott hírek azonban arra utalnak, hogy az eddigi alapelvek nem módosulnak jelentősen.
Ez viszont azt jelenti, hogy az Afganisztánban állomásozó és a jövőben odakerülő amerikai katonák a helyi biztonsági erőket támogatják, s ha csak lehet, igyekeznek távol tartani magukat a harcoktól.
Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen a tálibok vérszemet kaptak. Hallani sem akarnak a béketárgyalásokról, politikai megegyezésről a hatalommal. Pedig másutt akadt már erre példa, legutóbb Kolumbiában. Igaz, az ottani kormány és a szélsőbaloldali gerillák legnagyobb lázadó serege csaknem 53 évig tartó belháború után szánta rá magát végleg a békekötésre.
A mindinkább elmérgesedő helyzet miatt Washington nemcsak eddigi Afganisztán-politikájának felülvizsgálatát kezdte meg, hanem megpróbálja rávenni a NATO-szövetségeseit, hogy ők is küldjenek még katonákat a közép-keleti országba.
Azt egyelőre nem tudni, mit szólnak mindehhez az amerikaiak, akiknek már eddig is rengeteg pénzébe (több mint ezermilliárd dollárba) került a 16 éve tartó afganisztáni háborúskodás. Az emberi veszteségekről nem is beszélve. Csak az ISAF-misszióban részt vevők közül 3485-en haltak meg, többségük amerikai volt.
