Átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar–kínai kétoldalú együttműködést Peking. A kínai fővárosban tegnap nagyszabású nemzetközi együttműködési fórum kezdődött 28 állam- és kormányfő részvételével. A Peking által 2013-ban kezdeményezett globális kereskedelmi és gazdasági együttműködési programhoz kapcsolódó kétnapos találkozón részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök megkapta a Belgrád–Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának építésére vonatkozó kínai hitelajánlatot.
Hszi Csin-ping kínai államfő megnyitóbeszédével kezdődött meg tegnap Pekingben az eddigi legnagyobb nemzetközi konferencia, amelyet az Egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezés keretében rendeznek abban a reményben, hogy újabb lendületet ad az egész folyamatnak. A csúcstalálkozó – amelyen mások mellett részt vesz Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök, Aleksandar Vučić szerb és Orbán Viktor magyar kormányfő, továbbá António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde IMF-főigazgató – a legrangosabb esemény az OBOR 2013-as útjára indítása óta.
A vendéglátók remélik, hogy további húsz országgal és nemzetközi szervezettel sikerül aláírni együttműködési megállapodást az OBOR megerősítése érdekében.
Az ambiciózus és gigantikus kínai vállalkozás célja, hogy Eurázsiában egy új, Peking által uralt gazdasági szövetségi rendszer jöjjön létre. A program másik fő célja a kínai termékek, árucikkek minél nagyobb mennyiségű eljuttatása az új piacokra a régi kereskedelmi utak felélesztésével, összekötésével.
Az OBOR a Föld lakosságának 60 százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magába. Peking már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúrafejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban. Kína terjeszkedése azonban nemcsak a kereskedelemre szorítkozik, hanem magába foglal – saját zsebből fizetett – hatalmas beruházásokat és gazdasági együttműködési övezeteket is.
A kezdeményezést Hszi hirdette meg azzal a céllal, hogy hazája felújítsa, s kiterjessze az ősi kereskedelmi folyosót Kína és Eurázsia, illetve a világ néhány másik része között. A tervezett hat útvonal a tengeren Afrikát és Latin-Amerikát célzó irányokkal is kiegészülne.
Elsősorban a vízi és a földi összeköttetést (áruszállítást) részesítené előnyben. Ennek lehet majd a része a Belgrád–Budapest vasútvonal is.
A nemzetközi együttműködési fórum kezdete előtti napon a magyar–szerb szempontból különösen fontos beruházás is témaként szerepelt azon a hivatalos megbeszélésen, amelyet a Pekingbe látogató Orbán Viktor és a magyar küldöttség folytatott vendéglátóival, így Hszi elnökkel és Li Ko-csiang kormányfővel. A magyar miniszterelnök és kínai hivatali kollégája jelenlétében több megállapodás is született a két ország között.
Orbán és Vučić nemcsak a vendéglátóikkal tárgyaltak, hanem több, magas rangú külföldi politikai vezetővel is. A török államfővel a kétoldalú kapcsolatokat tekintették át.
Erdoğan ankarai hivatalos látogatásra invitálta Orbánt, amit a magyar miniszterelnök elfogadott. Elképzelhető azonban, hogy előbb a török államfő keresi fel Budapestet, sőt Belgrádba is ellátogat. Erről a szerb kormányfő számolt be, aki elmondta, hogy megbeszélésein felvetődött egy szerb–belarusz–magyar kormányfői találkozó megszervezése Szabadkán vagy Újvidéken.
Vučić és Orbán egymással is tárgyalt, amelynek keretében egyeztettek a Belgrád–Budapest nemzetközi vasúti fővonalról.
A kétoldalú találkozók után a szerb kormányfő kifejezte reményét, hogy az év végén megkezdődhet a Szabadka–Újvidék és a Belgrád–Stara Pazova közötti pályaszakasz építése, s a munkálatok az egész szakaszon (mindkét országban) 2,5-3 év alatt befejeződnek.
Vučić jelenlétében a kormány Pekingben tartózkodó néhány tagja a szerbiai közutak fejlesztéséről egyezményt, a hazánkban kialakítandó szerb–kínai ipari parkról pedig jegyzőkövet írt alá a vendéglátókkal.
A magyar delegáció és a kínai fél közötti megbeszélésekről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be. Elmondta: Peking átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte Magyarországgal az együttműködést, ami Kínában a legmagasabb kategóriát jelenti.
Szijjártó kiemelte: megkapták a Belgrád–Budapest vasútvonal magyar szakaszára vonatkozó finanszírozási ajánlatot. Eszerint a tervezett vasúti pálya megvalósítására a kínai (állami) Eximbank 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos kamatot előirányzó, dolláralapú hitelt biztosítana. (A vasútvonal magyarországi részén a beruházás összértéke eléri az 550 milliárd forintot; a hitelajánlat a teljes költség 85 százalékára vonatkozik.)
A magyar külügyminiszter ezt jó kiindulási alapnak nevezte, s megjegyezte: ha viszonylag gyorsan, vagyis már a Budapestre tervezett őszi Kína–Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig sikerül lezárni a tárgyalásokat, el lehet készíteni a tenderkiírást.
