2024. április 26., péntek

Itt a kullancsidény

A vérszívók különféle betegségekkel fertőzhetnek meg bennünket

Itt a tavasz és ezzel együtt a kullancsveszély is, hiszen egy fertőzött kullancs számos betegséget terjeszt, mely az emberre nézve is veszélyes. A kullancsok vérszívó állatok, melyek a legfeljebb egy méter magasságig érő növényzetben élnek, s innen kapaszkodnak fel az állatokra vagy az ember ruhájára. Kettőtől hét napig szívják a vért, mielőtt maguktól visszaesnének a növényzetbe, s minél tovább van rajtunk a kullancs, annál nagyobb a valószínűsége a fertőzés kialakulásának, feltéve, hogy maga a kullancs fertőzött.

Mint dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa lapunknak elmondta, a kullancscsípés nem jár fájdalommal, s a csípés helye nem fáj és nem is viszket.

– A kullancs által terjesztett vektorbetegségek közül a legjelentősebb a Lyme-kór, melyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, de más zoonózisos, azaz állatról emberre terjedő betegségekkel is fertőz. A Lyme-kór hazánkban is rendszeresen megjelenik, így az észak-bácskai körzetben is minden évben regisztrálunk néhányat, vagyis minden 100 ezer lakos közül átlagosan nyolc megbetegedést. A Borrelia burgdorferi baktériumot 1982-ben fedezték fel, az első megbetegedéseket pedig hazánkban 1987-ben jegyezték fel. Vajdaságban azóta fokozatosan nőtt a megbetegedések száma, és az esetek több mint felében a dél-bácskai területeken jelenik meg a Lyme-kór. A kór szezonális jellegű, azaz elsősorban nyáron jelenik meg a legtöbb eset, amikor a kullancsok a legaktívabbak és amikor az ember is több időt tölt a szabadban.

Mint a szakember elmondta, a Lyme-kór inkubációja 3–32 nap, amikor is megjelennek a fertőzés első jelei. Elsőként vörösség jelenik meg a csípés helyén, mely fokozatosan növekszik, és akár több tíz centiméter átmérőjű is lehet. A kerek vagy gyűrű alakú folt a szélein a legvörösebb, azonban nem jár fájdalommal vagy viszketéssel, viszont kísérheti láz, gyengeség, fejfájás, a nyirokcsomók megduzzadása is. Habár a tünetek egy idő után elmúlnak, a betegség belép a következő stádiumába, és megtámadja az idegrendszert, valamint a szív- és érrendszert, illetve fájdalom jelentkezik a csuklóízületekben. Mivel a kór aritmiát okoz, a betegség akár halálos kimenetelű is lehet. A Lyme-kór diagnosztizálásában a vérvétel a legfontosabb lépés, magát a betegséget pedig antibiotikumokkal kezelik, és ha időben megkezdik a kezelést, a Lyme-kórból teljesen ki lehet gyógyítani.

– Egy másik betegség, amit a kullancsok terjesztenek, ami ugyan nem tipikus ezen a területen, Magyarország északi és keleti részen már regisztrálták, ez pedig a kullancs meningoencephalitist, ami influenzához hasonló tünetekkel járó vírusos megbetegedés, de az esetek egyharmadában agyvelő- és agyhártyagyulladás is megjelenik, és betegek 0,5–2 százaléka bele is hal a betegségbe. Létezik védőoltás, amit három dózisban kell felvenni, majd újabb három év után és ezt követően minden öt évben újraoltás szükséges. Itt van még a Krími-kongói vérzéses láz, mely több szervrendszert is megtámad, és az esetek mintegy felében halálos kimenetelű betegségről beszélünk, azonban szerencsére nagyon kevés ilyen megbetegedést regisztrálnak a Balkán-félszigeten, azt is főleg Bulgáriában. A kullancsok ezenkívül még terjeszthetik a Q lázat és a tularémiát, vagy nyúlpestist is, ezek a betegségek azonban ritkábban fordulnak elő.

Mint Nebojša Bohucki rámutatott, a kullancsfertőzések elleni legjobb védekezés a megelőzés, azaz, ha elkerüljük a magas fűvel borított területeket, a parkok és erdők sűrű növényzetét, és odafigyelünk arra, hogy ne csípjen meg minket egy kullancs. Használjunk kullancsriasztó készítményeket, viseljünk világos színű ruhákat, hosszú ujjú felsőt, hosszú szárú nadrágot, és folyamatosan nézzük át testünk azon részeit, ahová a kullancs befészkelheti magát, de figyeljünk arra is oda, hogy a ruhánkon is bevihetjük otthonunkba a kullancsot, mint ahogy a házikedvencünk bundájába csimpaszkodva is bejuthat a lakásba.