Pezsgőt bontottak Moszkvában, amikor kiderült, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke. Tették ezt abban a reményben, hogy vele majd jobban boldogulnak, mint az elődjével, Barack Obamával, s a kapcsolatok is javulni fognak, és ennek eredményeként a Nyugat sietve megszünteti az Oroszország ellen bevezetett szankciókat.
Úgy tűnik, korai volt az öröm a Kremlben. Bár novemberi megválasztása óta Trump többször kedvezően és barátságosan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökről és országáról, az államközi kapcsolatokban még várat magára a látványos és kedvező fordulat.
Sőt, néhány magas rangú amerikai politikus és diplomata megjegyzéséből az derül ki, hogy mind az elmérgesedett kétoldalú viszony rendezésére, mind a szankciók feloldására még jó ideig várni kell. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a minap nem is titkolta, hogy az oroszok legutóbbi, kelet-ukrajnai „agresszív akciói” egyáltalán nem segítik a szankciók felszámolását, továbbra is hatályban maradnak.
Trump is hasonlóképpen nyilatkozott január végén, miután Washingtonban találkozott Theresa May brit kormányfővel. Kijelentette: még túl korai megvitatni az Oroszország elleni büntetőintézkedések ügyét.
Szinte napra pontosan majdnem ugyanez hangzott el Moszkvában is, csakhogy az orosz miniszterelnök szájából. Dmitrij Medvegyev közölte: le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy hamarosan megszűnnek a nyugati szankciók.
Pedig a változást nemcsak Oroszország akarja, hanem több EU-tagállam is, amelyeknek eddig (vagyis 2014 júliusának vége óta) nagy kárt okoztak a tilalmak és Moszkva ellenintézkedései. A nyugati szigorításokra válaszul Moszkva ugyanis 2014. augusztus elején élelmiszer-embargót hirdetett több országgal szemben. Az intézkedést a múlt nyáron 2017. december 31-ig meghosszabbította. A zárlat az Egyesült Államokból, az EU-ból, Albániából, Ausztráliából, Izlandról, Kanadából, Liechtensteinből, Montenegróból, Norvégiából és Ukrajnából származó termékeket érinti.
A Wifo tekintélyes bécsi gazdaságkutató intézet legfrissebb tanulmánya szerint az Oroszország elleni szankciók 2015-ben összesen 17,6 milliárd euró veszteséget okoztak az EU-ban, s ugyanott több mint 400 ezer munkahelyet kellett felszámolni miattuk. Az Unió vezető gazdasági hatalmának tartott Németországot például 6,8 milliárd euró kár érte, és csaknem 97 ezer munkahely szűnt meg. Ausztriát nem érte ekkora csapás, ott „csak” 550 millió euró kiesést és hétezer munkahely bezárását voltak kénytelenek elkönyvelni a szankciók miatt 2015-ben.
Bár Oroszország nem változtatta meg Ukrajna-politikáját, s az általa 2014-ben bekebelezett Krím-félsziget feletti ellenőrzést sem adta vissza Kijevnek (amiért a nyugati büntetéseket „kapta”), az EU nemrég 2017. július 31-éig meghosszabbította a szankciókat. Ezek továbbra is az orosz pénzügyi, energiaipari és hadiipari szektort sújtják.
Az összesen 183 orosz, illetve oroszbarát ukrán természetes vagy jogi személlyel szemben bevezetett korlátozó intézkedéseket (a javak zárolását és az érintett magánemberek beutazási tilalmát) is meghosszabbították (tavaly szeptemberben), egészen 2017. március 15-ig.
Az EU a 2015 elején kidolgozott – és az ukrajnai helyzet békés rendezését szolgáló – minszki megállapodás maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók visszavonását. A gazdasági és pénzügyi veszteségek miatt azonban egyre több uniós tagállam – köztük Ausztria, Görögország, Magyarország és Szlovákia – szeretné elérni a tiltások beszüntetését.
