Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjét, a szerb parlament állandó küldöttségének tagját választották meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségügyi Albizottságának alelnökévé. Mandátuma egy évig tart, de a VMSZ-es képviselőt az egyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságban jelentéstevőnek is megválasztották a gyűlöletbeszéd terjesztésének és a politikai vezetők szerepének a témájában. Jelentéstevőként két éven át kell beszámolót készítenie az említettekről, és elő kell készítenie egy határozatot, melyről végül döntést hoz majd a közgyűlés.
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
– Megtiszteltetés a kinevezés, eddigi munkám elismerése, úgy mutatkoztam mindig be a tanácsban mint a szerbiai delegáció tagja, de magyar képviselőként, akinek az érdeklődése középpontjában a kisebbségi kérdések állnak. A bizottság eddigi elnöke román volt, alelnöke belga. Az alelnök lett most a bizottsági elnök, s hangoztatta, hogy szeretne komolyan együttműködni az alelnökkel – foglalta össze első benyomásait lapunknak nyilatkozva Kovács Elvira.
Mint magyarázta, a főbizottság az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes főbizottság, ennek a főbizottságnak van három albizottsága: egy a nemi egyenjogúsággal, egy a fogyatékkal élők jogaival, egy pedig a kisebbségi jogokkal foglalkozik.
– Az albizottságunk máris benyújtott egy indítványt a főbizottsághoz, jelentés elkészítését javasolja arról, hogy az Európa Tanácsnak hány tagállama tartja be a kisebbségi keretegyezményt. A főbizottság hatáskörébe rengeteg téma tartozik, s valahogy mindig más kérdések kerülnek előtérbe, jelenleg a nemzeti kisebbségek jogainak megvitatását sürgetjük – fogalmazott Kovács.
Az Európa Tanács folyamatosan foglalkozik a gyűlöletbeszéd témájával. A jelentéstevői tisztségre Kovács mellett egy örmény képviselőt is jelölt a Néppárt, de később mégis a magyar képviselő mellett döntöttek.
– Elég nagy csata volt, ilyenkor titkos szavazást tartanak a bizottsági tagok arról, hogy ki legyen a jelentéstevő. Sikerült legyőznöm az örmény jelöltet. Hosszú folyamat elé nézünk. Tárgyalássorozat következik, felvázoljuk a jelentés részleteit, azt, hogy milyen szemszögből közelítjük meg a kérdést. A jelentéstevőnek szinte szabad kezet adnak, tőle függ milyen irányba viszi a témát – ismertette a részleteket.
Kérdésünkre Kovács elmondta, túl korai ebben a pillanatban meghatározni ezt az irányt, de mindenképpen a gyűlöletbeszéd veszélyeire szeretne rámutatni.
– Ez nagy társadalmi probléma, előítéletekből ered. Nekünk, politikusoknak, komolyan kell küzdenünk ellene. A jelentésben negatív példákat is fel kell hoznom: az ET tagállamaiban vannak olyan tisztségviselők, akik diszkriminálnak bizonyos közösségeket. A jogi megoldások fellelése is a mi feladatunk. A probléma Európa-szerte terjed, erre is rá akarok mutatni – fogalmazott Kovács Elvira.
