Az idén kettős jubileumot ünnepel a községben élő mezőgazdasági termelőket maga köré tömörítő szervezet: fennállásának 135., illetve újraalakulásának 25. évfordulóját. Az évforduló megünneplésére egy, a gazdakör krónikáját tartalmazó kiadványt is meg szeretnének jelentetni.
Sóti Ferenc (Horváth Zsolt felvétele)
A Zentai Gazdakör elődje a valamikori Nagy-Magyarország területén harmadikként alakult meg Zentán 1882-ben. Sóti Ferencnek, a gazdakör jelenlegi elnökének szavai szerint a község területén élő gazdák már 135 évvel ezelőtt belátták, hogy a mezőgazdasági termelők csakis együttes erővel tudnak érvényesülni, és szükségük van egy érdekképviselet megalakítására a felmerülő gondjaik megoldásának érdekében. Ezenkívül vidékünkön akkoriban kezdődött meg a mezőgazdaság modernizálása is: megjelentek a korszerűnek számító német és holland gyártmányú mezőgépek, amelyeknek a működését el kellett sajátítaniuk, de ekkoriban kezdték el alkalmazni a műtrágyát is, amelynek használatával úgyszintén meg kellett ismerkedniük.
A szervezet a II. világháború idején alábbhagyott a tevékenységével, majd megszűnt, és csak 1992-ben sikerült újraalakítani a gazdakört, amely ugyanazokat a célokat vallotta, mint az elődszervezete, emellett nagy hangsúlyt helyezett a termelők szakmai fejlesztésére, a mezőgazdasági érdekvédelemre, és felvette a kapcsolatot a környező községekkel, a rokonszervezetekkel, valamint a határon túl lévő hasonló szervezetekkel. A kilencvenes évek végén egy újabb hanyatlási időszak következett, de a kétezres évektől töretlen a szervezet tevékenysége: képviselik a termelők érdekeit, mezőgazdasági képzéseket, szakmai kirándulásokat és különböző rendezvényeket szerveznek a gazdák számára. A Zentai Gazdakör keretében több szakág is tevékenykedik. Elsőként a juhászok szekciója alakult meg, a későbbiekben a gyümölcstermesztők is megalakították a saját szakágukat, s 2001 óta a gazdakör pálinkaversenyét is ők szervezik meg. Megalakult a hagyományőrzők és a kézimunkázók szakága, valamint a sertéstenyésztők szekcióját is megpróbálták létrehozni, de ez csak fellángolás volt, ami a későbbiekben ellaposodott. A gazdakör elnöke szerint azonban a disznótenyésztés terén jelenleg is fennálló súlyos gondok miatt hasznos lehetne, ha ők is megalakítanák a saját érdekképviseletüket. Egy ideig a dohánytermesztők szakága is jól működött, és a marhatenyésztők is próbálkoztak szakág létrehozásával, de ők végül egy teljesen új szervezetbe tömörültek – mesélte Sóti. Hozzátette: a szekciók előnye a különálló szakmai szervezetekkel szemben abban rejlik, hogy míg az egymástól független egyesületeknek komoly anyagi megterhelést jelentene a könyvelés és az irodájuk fenntartása, addig a Zentai Gazdakör a községi önkormányzat támogatásával mindezt megoldja, ezenkívül hétköznaponként reggel 8-tól délután 2 óráig a tagság rendelkezésére áll egy tisztviselő is, aki segít a termelőknek a különböző regisztrációknál, a támogatások igénylésénél stb.
A kettős jubileum alkalmából a Zentai Gazdakör a szervezet több mint százéves tevékenységét áttekintő kiadványt jelentet meg. A monográfiában pótolják a gazdakör 1882 és 1932 között kifejtett tevékenységéről szóló kötet hiányosságait, és bemutatják az 1932-től napjainkig tartó tevékenységét. A kiadványt 250 oldalasra tervezik, amelyben 130–140 oldalon szöveg lesz, a többi oldalon pedig fényképek – ismertette beszélgetőtársunk, s hozzátette, hogy a kiadvány megjelentetésére a Bethlen Gábor Alaptól 150 ezer forintot kaptak, valamint a Magyar Nemzeti Tanács is támogatta a könyv megjelenését. A hiányzó összegre még keresnek támogatókat. A könyv e hónap végén kerül nyomdába, a bemutatását és a jubileumi ünnepséget pedig március 15-éig szeretnék lebonyolítani.
