A szerb igazságügyi minisztérium hivatalosan is kérelmezte Franciaországtól Ramush Haradinajnak, a Koszovó Jövőjéért Szövetség párt vezetőjének, a Koszovói Felszabadító Hadsereg egykori parancsnokának kiadatását, akit háborús bűnök elkövetésével vádol az 1998–99-es koszovói zavargások kapcsán. Mint ismeretes, Haradinajt szerdán tartóztatták le Franciaországban a szerb körözőlevél alapján, egy nappal később pedig arról hozott döntést a francia bíróság, hogy a hivatalos szerbiai kiadatási kérelem megérkezéséig őrizetben tartja a koszovói politikust. A letartóztatás kiélezte a Belgrád és Pristina közötti viszonyokat, de számos uniós tisztségviselő is követelte Haradinaj szabadon engedését, aminek Párizs mindeddig nem tett eleget. Haradinajt korábban már Szlovéniában is letartóztatták, de hamar szabadon is bocsátották.
Szerbiát mindeközben „az egyik nyugati állam hírszerzése” értesítette arról, hogy a diaszpórában élő albánok egy csoportja támadást tervez valamelyik szerb nagykövetség ellen Haradinaj letartóztatása miatt. Ivica Dačić külügyminiszter számolt be erről azokra a kritikákra reagálva, melyek megkérdőjelezték e hír valóságalapját, és azzal vádolták meg a szerb kormányt, hogy maga találta ki a merénylet tervezésének hírét, esetleg maga hajtotta volna végre a támadást is, albánok meggyanúsítása érdekében. Dačić értelmetlennek és megalapozatlannak nevezte ezeket a vádakat, és azt mondta, azért értesítették a nyilvánosságot minderről, mert szerették volna felhívni az államok figyelmét a támadás potenciális veszélyére. Mint mondta, a hírszerzés adatai szerint egyik szerb nagykövetség épületének az elfoglalása és az ott dolgozók túszul ejtése lett volna a támadás célja annak érdekében, hogy Szerbia vonja vissza a Haradinaj ellen kiadott nemzetközi körözőlevelet. Elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a nemzetközi közösség egy része állandóan lázong, ha szerbek ellen elkövetett bűntettek miatt tartóztatnak le valakit, mintha teljesen elfogadható lenne szerbek ellen véteni. Mint mondta, nem tudja befolyásolni Franciaországot abban, hogy tegyen eleget a szerb körözőlevélnek, s cselekedjen akképp, ahogyan hazánk cselekedne fordított esetben, de megjegyezte: „ez az eset nem fogja őket sohasem békén hagyni”.
Isa Mustafa koszovói kormányfő tegnap úgy értékelte: politikai indíttatásúak és törvénytelenek a Szerbia által koszovói személyek ellen kiadott körözőlevelek, egyetlen céljuk az, hogy feszültséget keltsenek Koszovó területén. A régióbeli megbékélési folyamatok aláásása a másik kifejezett szerbiai törekvés Mustafa szerint. A koszovói parlament foglalkozott ülésén a Haradinaj letartóztatását követően előállt helyzettel, s ezen az ülésen a kormányfő kijelentette: a kormány megtesz mindent annak érdekében a nemzetközi politikai színtéren, hogy az ilyen vádiratokat hagyják figyelmen kívül. Hozzátette: Koszovó mindent elkövet annak érdekében, hogy az Interpolnak és az Europolnak a tagjává váljon, majd véleményének adott hangot, hogy amennyiben ez megtörténik, elérik a szerb körözőlevek visszavonását is. Az ülésen a többi koszovói párt képviselője is úgy ítélte meg, hogy Szerbia visszaél az Interpolban nyert tagságával, és a jó irányba indult viszonyok romba döntése az egyetlen célja.
Haradinaj két ízben, 2008-ban és 2012-ben állt a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt, ahol mindkét alkalommal felmentették a háborús bűnök vádja alól. Haradinaj terrorista hadműveletek sorát követte el a szerbiai álláspont szerint Koszovó területén 1997-et követően, amikor hosszabb időre Koszovóba költözött. Támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség őrseire Koszovó-szerte. A Koszovói Felszabadító Hadsereg egyik parancsnokává vált 1998-ban. Kezdeményezésére létrehozták a felszabadító hadsereg Fekete Sasok különleges alakulatát Glođanéban, ahol több tíz szerb civilt végeztek ki a vádirat szerint. A holttesteket a Radonjić-tóban és a falu ásott kutaiban találták meg. 1998-ban egy termőföldterületen több mint húsz holttestre bukkantak, e bűncselekményt is a nevéhez kötik.
