A családi örökség és értéktár olykor rendkívüli miniatűr műszaki csodákat rejt, mint az adai Sutka házaspár, Antal és Mária esetében, miután az asszony apai öröksége között több működőképes mini gőzgép található. Ezek a bécsi Shuttlevorth gőzgép és Hofherr–Schrantz–Clayton– Shuttleworth cséplőgép kicsinyített mása, valamint az eredeti gőzgép modellje, illetve az egykori falusi gőzüzemű villanytelep makettje. A berendezések különlegessége, hogy befűthetők vagy komprimált levegővel üzemeltethetők, köszönhetően a készítőjüknek, a néhai Lukács Lajos adai géplakatos mesternek, aki a feleség édesapja.
Sutka Antal a gőzgéppel és a cséplőgéppel (Csincsik Zsolt felvétele)
– A feleségem a gépek örököse, és engem 52 évvel ezelőtt megbízott, hogy én legyek a főgépésze, mivel azóta vagyunk házasok. Ha kell, a gőzgép minden pillanatban beüzemeltethető. Ha nem akarjuk fűteni, ha nincs adva a lehetőség, akkor komprimált levegővel működik a villanytelep és a gőzgép is. Ha a gőz helyett komprimált levegőt engedünk bele, akkor ugyanúgy biztosítható az a minimális 6-7 légkör nyomás, amivel már szépen tud üzemelni a gőzgép – magyarázta a gépésztechnikus végzettségű Sutka Antal, aki ezer szállal kötődik a fémmegmunkáláshoz, a különféle gépek gyártásához, hiszen több évtizede fémes kisiparos Adán. A műszaki irányultságának köszönhetően jól ismeri a különféle gőzgépek működési elvét, valamint az apósa családi históriája révén a mini gőzgépek készítésének történetét is:
– Ada az 1900-as évek után óriási fejlődésnek indult a gépgyártásban. Különböző gépműhelyek létesültek, köztük a Varga- és a Törteli-művek. Többek között három közeli rokoncsalád, a Lukácsék, a Komlósék és a Kóspálék elhatározták, hogy csépléssel fognak foglalkozni. Az anyagi helyzetük is megengedte, és vásároltak három ilyen komplett gépet: gőzgépet és a csépelő egységet, amit dobnak hívnak. A megfelelő legénységgel járták Ada határát és csépeltek kint a tanyavilágban, utána bent a városban. A gépeket karban kellett tartani, mivel apósom, Lukács Lajos bácsi nagyon szerette és nagyon értett is hozzá, ezért a nagybátyjával, Komlós Istvánnal ők ketten voltak főgépészek. Körülbelül 20 évvel ezelőtt apósom már igen magas korban volt, amikor elhatározta, hogy elkészíti ennek a gőzgépnek a kicsinyített mását, de tökéletesen élethűen, és ez sikerült is neki. A gőzgépet körülbelül 1:10-es arányban sikerült elkészíteni. Ez a gőzgép az összes füstcsövekkel, tűzrésszel, gőzrésszel, mindennel el van látva és tökéletesen üzemképes, befűthető, gőzt fejleszt és amikor a megfelelő nyomást eléri, akkor a megfelelő karok beindításával a gép elindul. Tökéletesen tud előre menni, hátra menni, kormányozható, tehát teljes mértékben megfelel az eredeti gőzgépeknek. A magyarországi Ganz-művektől kerültek erre a vidékre a gépek, amelyek német és angol tervek alapján készültek. Mint ahogyan említettem, a cséplőgépekkel egész Ada területét körüljárták. Majd valamikor az 1962-es évben megjelentek a Hoffer-traktorok, az ún. féldízel traktorok. Akkor a gőzgép egységét lecserélték traktorra. A gőzgépet pedig apósomék eladták a Vojvodinaput útépítő vállalatnak, azok pedig átalakították úthengernek, mivel óriási önsúlya van, ezzel történt az utak hengerlése. Az a gép 8-9 évig még üzemben volt, amikor megjelentek az újabb, már dízelmotorokkal ellátott hengerlő egységek, s a mai napig is üzemelnek. Ma már különböző vibrátorokkal és egyéb felszereléssel vannak ellátva, de kinézetre ugyanolyanok, mint a gőzgépek. Miután a gőzgépeket kivonták a forgalomból, apósomék cséplőegysége, mint herecsépelőgép fel volt állítva Kóspáléknál, ahol évekig csépelték vele a heremagot, amit különböző átvevő állomásoknak szállítottak – mesélte Sutka Antal, majd hozzátette, hogy az apósa nagy tudású és művelt ember volt, valóságos ezermester, aki az adai 8. Mart csiszolókoronggyár számára 800 tonnás prést is tervezett a szürkeöntödében használt adalékanyagok préseléséhez. A cséplőgép mellett elkészítette egy kisebb változatát az eredeti gőzgépnek, valamint egy falusi villanytelep makettjét is.
A gőzüzemű villanytelep (Csincsik Zsolt felvétele)
– A II. világháború után is még 10–12 évig kis villanytelepek látták el a községeket villanyárammal, így Adát is. Az egykori malomban volt a villanytelep, alighanem Iványi István volt ott a főgépész. Az apósom emlékezetből elkészítette a villanytelepet, mivel a gőzgép már megvolt, ezért elkészítette hozzá a megfelelő kellékeket. Egy kerékpár dinamóját építette bele, és amikor a gőzgép üzemképes, akkor a dinamót forgatja, és ez annyi áramot tud előállítani, hogy a kis maketten lévő négy kandeláber világít – közölte Sutka Antal, akitől megtudtuk, hogy Adán a villanytelep melléktermékével, a fáradt gőzzel üzemeltették a városi fürdőt még a múlt század hatvanas éveiben is. A fürdő a jelenlegi buszállomás utcájában volt, a malom hátsó bejáratával átellenben. Az épületben kabinok voltak, ahol kádakban lehetett fürödni.
Sutka Antal elmondta, hogy a feleségével a gőz- és cséplőgépet, valamint a villanytelepet is szeretné közkincsé tenni. Az elmúlt években Adán a Vajdasági Magyar Szövetség keretein belül megpróbáltak létrehozni egy kis múzeumot, de ez nem sikerült. Bár szerinte érdemes lenne létrehozni egy ilyen jellegű helyi intézményt, mert Adán rengeteg muzeális értékű gép és egyéb érték van, amit érdemes lenne megőrizni.
