A sport mezején a 2016-os év az olimpia jegyében telt el, amely a sportok értékmérője és csúcsa. Százhúsz éve annak, hogy megtartották az első újkori olimpiai játékokat, amely azóta is a legrangosabb, legkiemelkedőbb, legcsodálatosabb sportrendezvény a világon a sportolók, sportvezetők, edzők, tudósítók és nézők számára egyaránt. Öt egymásba fonódó színes karika a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelvénye. Az öt színes karika az öt világrészt jelenti, az egymásba fonódás a népek egymásrautaltságát, az erőt, a közös célért való munkálkodást jelképezi. Ha valami, akkor a sport valóban nemzetközi, és ha valamit a nemzetköziség tett erőssé, jelentőssé, naggyá, akkor a sport az. 1912-ig, az ötödik olimpiai játékokig Magyarország csapatában több délvidéki sportoló is helyet kapott, sőt a honosítottak 1920 után is. A vajdasági sportolók 1924-től vettek részt az olimpiai játékokon az országos olimpiai csapat tagjaként (SZHSZ, királyi Jugoszlávia, JSZNK, JSZSZK, JSZK, Szerbia és Montenegró, Szerbia).
Az olimpia mellett számos nemzetközi sportrendezvényre is sor került 2016-ban, és számos sportegyesület megalakulásáról is megemlékezhetünk. Ezeknek az egyesületeknek a java része ma már csak egyes sportalmanachokban, lexikonokban fedezhető fel, valamint a sportkrónikások feljegyzéseiben. Nosztalgikusnak, talán kissé romantikusnak tűnhet a sport kibontakozásának a hajnalán elhangzott versenykiírásokat és statútumokat idézni, de felelevenítésük ma is mindenképp tanulságos lehet: „Elsődlegesen a szétszórt erők összegyűjtése a cél s ennek érdekében szívesen hozunk áldozatot a formának, ha vele megmenthetjük a lényeget.” Mindezen szavak hátterében az állt, hogy az alkalmas egyének egyesítése útján lehetővé kell tenni a sport minden fajának gyakorlását, a sport terén biztosítani kell a tagság fejlődését, és egyengetni a vezetőség által a felfelé ívelő sportegyesület irányvonalát. Ezek a szavak ma is helytállóak és megszívlelendőek.
Sportegyesületek jubileumai, időrendi sorrendben
175 évvel ezelőtt (1841-ben):
Szabadkai Lóversenytársaság néven egyesület alakult.
170 évvel ezelőtt (1846-ban):
Szabadkán megalakult a Bács Vármegyei Lótenyésztő-társaság.
Szabadkán evezőstársaság alakult.
145 évvel ezelőtt (1871-ben):
Október 16-án Ó-Moroviczán Bács-Bodrogh Vármegye Agarászegylete agárversenyt tartott.
November 21-én Bács-Topolyán megtartották az első agarász elegy (vegyes) versenyt.
Megalakult a Zombori Lövészegylet.
Apatinban lövészegylet alakult.
140 évvel ezelőtt (1876-ban):
Fehértemplomon megalakult a Fehértemplomi Lövészcsapat.
Megalakult a Rácz Mileticsi Lövészegylet.
Megalakult a Pancsovai Lövészegylet (Schützen Verein).
Doroszlón lövészegyesület alakult.
Megalakult a Szabadkai Korcsolyaegylet.
135 évvel ezelőtt (1881-ben):
Április 3-án hivatalosan megalakult a Nagybecskereki Lövészegylet.
Hódságon lövészegyesület alakult.
130 évvel ezelőtt (1886-ban):
November 25-én Bácstopolyán tartották meg az ország egyik legrangosabb agárversenyét. Az összes valamirevaló nagyúri agarász megjelent a rangos rendezvényen. A két napig tartó futamok a csantavéri határrészben zajlottak le, amit Vojnich Simon zobnaticai birtokán egyhetes mulatozás követett.
Megalakult az Ósziváczi Lövészegylet.
Megalakult az Torontál-Almási Lövészegylet.
Megalakult az Újvidéki Kerékpár-egyesület (bicycle).
Titelen tornaegylet alakult.
125 évvel ezelőtt (1891-ben):
Március 8-án Zentán a ZAC kezdeményezésére megindult az első vívótanfolyam Kónyai Kyss Albert vívómester vezetésével
Törökbecsén csolnakázó- és korcsolyázóegylet alakult.
Megalakult a Verseczi Német Tornaegyesület Turnferaj néven.
Fehértemplomon korcsolyázóegylet alakult.
Megalakult a Pancsovai Korcsolyázóegylet.
Megalakult a Német-palánkai Lövészegylet.
Megalakult az Újpalánkai Lövészegylet.
Szabadkán megalakult a Nimród vadászegyesület.
Szabadkán lóverseny-egyesület alakult.
120 évvel ezelőtt (1896-ban):
Április 6. és 15. között Athénban megtartották az első újkori olimpiai játékokat. Az eltelt 120 év alatt, 1896 és 2016 között Magyarország összesen 495 érmet nyert (176 arany, 149 ezüst, 170 bronz). 1906-ban az athéni jubiláris olimpiai játékokon 10 érmet nyert (2 arany, 5 ezüst, 3 bronz). Az 1920-as olimpiára nem kapott meghívást, az 1984-es olimpián politikai okokból nem vehetett részt…
Jugoszlávia (SZHSZ, Jugoszláv Királyság, JSZNK, JSZSZK, 1992-ben IOP, 2004-ben SCG néven) 1920 és 2004 között összesen 95 érmet nyert (28 arany, 34 ezüst, 33 bronz).
Szerbia 2008 és 2016 között összesen 15 érmet nyert (3 arany, 6 ezüst, 6 bronz).
Szerbia a Jugoszláv Olimpiai Bizottság jogutódja. Összes érmeinek száma 110 (31 arany, 40 ezüst, 39 bronz).
(Az írás második része január 3-ai számunkban jelenik meg.)
