A Köztársasági Képviselőház tegnapi ülésén számos törvényjavaslat szerepelt, ezek közül Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastrukturálisa miniszter a lakástörvény-javaslatot ismertette. Rámutatott arra, ez a törvény lehetővé teszi, hogy Szerbia végre megfogalmazza a lakásstratégiáját, ugyanakkor a lakótömbök mindegyike minimális karbantartásban részesülhet, ami a biztonság szempontjából nagyon fontos, ugyanakkor energiatakarékos viselkedésre ösztönzi a lakókat, hiszen a lakótömbök 90 százaléka nem elégíti ki az energiatakarékossági követelményeket.
Mihajlović elmondta, a lakóépületek karbantartására az új törvény érvénybe lépése után sem fognak a lakások tulajdonosai nagyobb összegeket elkülöníteni, csupán célirányos lesz az erre szánt pénz, és követni lehet a felhasználását.
Elmondta, az épületek professzionális igazgatásának ötlete nagyon sok ellenállásba ütközött, de az Európai Unió területén ez a jelenség kötelezettség. A jövőben a lakók választják ki egymás között a lakótömb igazgatóját, aki figyelemmel kíséri azt, hogy mi történik majd az épületben. Ha a lakók a maguk köréből nem tudnak felhatalmazni senkit, aki menedzselné a közösséget, akkor az épület igazgatóját a gazdasági kamarával együtt választják ki. Ha ilyen módon sem sikerül közös nevezőre jutni, az önkormányzat és a gazdasági kamara karöltve keres megoldást erre a felelősségteljes munkakörre. A lakótömb igazgatójának feladatköre a jövőben törvényes kötelezettségekkel és nagyobb hatáskörrel jár. A megbízatást erre regisztrált, meghatározott licenccel rendelkező ügynökségek is elvégezhetik, természetesen a lakók terhére.
LÉGI KÖZLEKEDÉS AZ EU STANDARDOK SZERINT
Az ülésen napirendre került a repülőterek igazgatásáról szóló törvény javaslata is, amely első alkalommal foglakozik közérdekként ezzel a kérdéssel. Beterjesztésében Zorana Mihajlović asszony úgy fogalmazott, hogy a szerbiai légi közlekedés már most eleget tesz az EU elvárásainak.
A belgrádi Nikola Tesla repülőteret évente 4,8 millió utas veszi igénybe, de az ország területén a belgrádi mellett további 30 kisebb repülőtér is működik, amelyekről az állam szintén gondot viselne.
A miniszter asszony kitért a rendkívüli légi közlekedés kommerciális jogairól szóló multilaterális megállapodáshoz, amelyet még 1956-ban írt alá 21 állam. Szerbia is része szeretne lenni a megállapodásnak, hogy a rendkívüli légi szállítás, mindenekelőtt a légi taxi, a hatüléses léghajózás, a sürgős egészségügyi légi szállítás nemzetközi viszonylatban is elérhető lehessen. Nem lenne szükség külön engedélyre, hiszen az európai és a szerb légi irányítás alapszabályzata már össze van hangolva.
175 MILLIÓ EURÓ A TERMELŐKNEK
A parlamenti képviselők megismerkedhettek a mezőgazdasági törvény módosítási javaslatával is. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az mezőgazdasági törvény módosítási javaslatának elfogadására mihamarabb szükség lenne, hogy a termelők ne essenek el attól a 175 millió eurótól, amihez az IPARD-alapon keresztül juthatnak. Mint elmondta, bár ezekről a pénzösszegekről már a korábbi években is sok szó esett, a termelők nem tudtak hozzájuk jutni, hiszen nem alakult meg az agrárkifizetésekkel foglalkozó igazgatóság. Szavai szerint a törvény megszavazása után, január közepén szakembereket foglalkoztatnak majd, hogy az állam áprilisban akkreditáltathassa ezt az igazgatóságot. Így a jövő év közepétől a mezőgazdasági termelők és a feldogozók számára elérhetővé válik az IPARD által kínált összeg.
Nedimović elmondta, a 2017-ben a mezőgazdasági büdzsében 3,32 milliárd dinárral lesz több, mint az utóbbi években, így négyszer több pénz jut a versenyképesség fejlesztésére, illetve a beruházások támogatására, hiszen a tavalyi 526 millió dinár helyett jövőre 2,2 milliárd dinárt fordítanak majd erre a célra.
