Négy hónappal ezelőtt alakult meg az új tartományi kormány, amely, politikai összetételét tekintve, nagy változást hozott, hiszen a Szerb Haladó Párt hozhatott létre hatalmi többséget a köztársasági szinthez hasonlóan Vajdaságban is – tizenkét éven át tartó demokrata párti tartományi vezetést követően. A Vajdasági Magyar Szövetség, ahogyan Belgrádban, Újvidéken is koalíciós partnere lett az SZHP-nek, így a tartományi képviselőházi elnöki tisztség mellett jelentős szerepet kapott a tartományi titkárságok működésében is. Sorozatunkban a titkárságokban vezető beosztásban lévő magyar tisztségviselőket mutatjuk be.
A pénzügyi kérdések a legfontosabbnak számítanak minden létező adminisztrációban, nem lehet más a helyzet a legmagasabbnak számító politikai szinteken sem, így a tartományi apparátusban sem. A négy hónapja megalakult tartományi kormányban az oktatási és kisebbségi titkárságon pénzügyi kérdésekkel megbízott segédtitkárként kezdett dolgozni Korponai Lívia. Beszélgetésünket annak firtatásával indítottuk: hogyan csöppent bele a kimutatások és elszámolások világába.
Már a tanulmányai is a számok világába vezették. Honnan ez az érdeklődés?
– Ez így igaz, kedvelem a számokat, mindig is közel álltak hozzám. Amit csak lehet, szeretek számokban kifejezni. Másfelől viszont a társadalmi tudományok is vonzottak, illetve vonzanak a mai napig, persze nem olyan mértékben. Végül úgy alakult, hogy közgazdasági mesterdiploma megszerzése mellett tettem le a voksom.
Mivel foglalkozott, milyen tapasztalatokat szerzett az előtt, hogy a tartományi kormány tagjává vált volna?
– Valójában maga a gazdaság, a termelés, a kereskedelem mindig is érdekelt és mielőtt a tartományi kormányba kerültem, a magánszférában dolgoztam hét évig, ahol főként e területeket ölelte fel a munkám. Elmondhatom, hogy a versenygazdaság merőben más, mint a közigazgatás, a közszféra. Eltérő törvényszerűségek uralkodnak, viszont minél többet dolgozom ezen utóbbi területen, annál inkább felfedezni vélek bizonyos hasonlóságokat, ha tágabb értelemben vizsgálódom. Elmondhatom még azt, hogy tanulmányaim befejezése után folyamatosan igyekszem fejleszteni magam és részt venni különféle gazdasággal kapcsolatos képzéseken, illetve betekintést nyerni a közszféra berkeibe, külföldön és itthon egyaránt.
Milyen feladatokat lát el most, milyen kérdésekkel bízzák meg?
– A tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási, nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárság anyagi és pénzügyi teendők főosztályának vagyok a segédtitkára. Munkám során a titkár úrral működöm együtt, valamint az ő helyettesével és altitkárával, illetve a titkárság többi főosztályával is folyamatosan együtt dolgozom. A közvetítésünkkel történik mindennemű kifizetés, mint például a pályázatokon odaítélt pénzek átutalása az oktatás területén: gondolok itt a középiskolások utaztatásának támogatására, az általános- és középiskolák különféle programjainak és projektumainak pénzelésére, az iskolák és diákkollégiumok felszereléseinek, valamint a kétnyelvű oktatással foglalkozó iskolák finanszírozására, hogy csak a nagyobb tételeket soroljam. Emellett a nemzeti tanácsok működési és fejlesztési költségeinek fedezését is támogatjuk és az etnikai közösségek, a hivatalos nyelv- és íráshasználat és a nemzetek közötti tolerancia fenntartása és gondozása is a mi hatáskörünkbe tartozik. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a köztársasági szintről történő átutalások az iskoláskor előtti intézmények, az általános- és középiskolák, valamint a diákkollégiumok irányába is a mi titkárságunkon keresztül valósulnak meg, a tanügyi alkalmazottak bérének, valamint a volt tanügyi alkalmazottak végkielégítésének a formájában. Munkám során elemzéseket is készítek, természetesen ezáltal folyamatosan szem előtt tartva a magyarság szempontjából fontos oktatási intézmények és civil szervezetek támogatását.
Mi számít a legnehezebbnek?
– Számomra a legnagyobb kihívás a meglévő költségvetési keret minél ésszerűbb kihasználása. Mivel a büdzsét előre meghozott, szigorú szabályok alapján tudjuk megvalósítani, bizony alapos tervet kell készítenünk, melyet azután pontosan kell követnünk. Nos, a pályázatoknál igen gyakran találjuk szembe magunkat olyan kihívásokkal, hogy az intézményeknek, a szervezeteknek jóval nagyobb pénzösszegre van szükségük, mint amekkorát mi le tudunk osztani a keretünkből. És itt kell okosan gazdálkodnunk a pénzzel, mivel felhasználóink felkarolása az elvi támogatás mellett a pénzügyi vonatkozásban is célunk. Ezen kívül a határidők betartása is kiemelt fontosságú állandó feladat és itt meg kell említenem a pénzügyi főosztályunk szakmunkatársait, akik igen lelkiismeretes hozzáállással és kiváló csapatmunkával végzik feladataikat.
Elégedett a kormány elmúlt néhány hónapos teljesítményével, beleértve a pénzügyi titkárságot is?
– Az új kormány igen komolyan veszi a célkitűzéseit és mint tudjuk, megalakulása után három hónappal már meg is tartotta az együttes ülést a köztársasági és a tartományi kormány. Véleményem szerint helyzetelőnyt jelent a két kormány együttműködése, ugyanis sokkal hatékonyabb tud lenni az összedolgozás abban az esetben, amikor mindkét szinten azonos az irányítás. Hozzátenném még azt a fontos tényt, hogy az oktatásügyi minisztériummal is sikeresen együttműködünk. Titkárságunk és a többi tartományi titkárság közötti együttműködés szintén kiváló. A tartományi pénzügyi titkárság valójában egy szolgálat, amely a tartományi kormány, az összes tartományi titkárság, igazgatóság utalásait végzi, valamint költségvetéssel kapcsolatos feladatkörrel is rendelkezik, hogy csak a legnagyobb jelentőséggel bíró hatásköröket említsem. Elmondhatom, hogy mi tartjuk a lépést és úgy gondolom, hogy e tekintetben nincs semmi okunk a panaszra.
Milyen bő három évet szeretne maga előtt látni a mandátum végéig, mit tekintene sikernek?
– Meglátásom szerint titkárságunk minél hatékonyabb munkáját és minél nagyobb mértékben érezhető eredményeit nevezhetem sikernek. Számomra a siker annyit jelent, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljak munkámmal a titkárság tevékenységéhez. Ha a pénzügyi vetületet nézzük, akkor úgy is fogalmazhatnék, hogy nagyobb keretből mindenképp jobban tudunk gazdálkodni. Tehát ki kell harcolnia a titkárságunknak, hogy megkapjuk az általunk finanszírozott felhasználóknak járó büdzsékeretet. Itt tartom fontosnak megemlíteni azt a közeljövőben megvalósítandó tervünket, mely szerint az oktatási intézményeink épületeinek javítását és karbantartását mi támogatjuk pályázatok útján. E munkálatok pénzelését olyan szervnek kell biztosítania, amely fel tudja mérni a helyzet sürgősségét és felelősségteljesen tud dönteni arról, hogy a szóban forgó évben mely projektumokat illeti meg az elsőbbség. Ezt csakis az oktatási titkárság tudja meghatározni, ezáltal szavatolva az iskolák és az iskoláskor előtti intézmények esetében a gyermekek biztonságát, a minőségi oktatást és nevelést, valamint azt, hogy minél gyorsabb ütemben fel tudjunk zárkózni az európai színvonalhoz. Tehát azáltal, hogy a diákok itthon is meg tudják kapni a megfelelő minőségű és szintű tudást, minél több fiatal itthon maradását segítjük.
Mennyi szabadideje marad és mivel szereti azt kitölteni?
– A szabadidőmről azt tudom elmondani, hogy változó, olykor kevés, máskor meg akár tervezhető is. Egy részét igyekszem a természetben tölteni, függetlenül az évszaktól. Emellett szívesen olvasok, de sajnos a könyvjelző gyakran „letáborozik” hosszabb időre. A zenehallgatásnak az az előnye, hogy a zenét más tevékenységek közben is lehet élvezni. Elmondhatom még, hogy szívesen utazom, amikor tehetem.
