A Rigában 16 Közép- és Kelet-Európai ország, valamint Kína részvételével megtartott csúcstalálkozón a szerbiai küldöttség több megegyezést is aláírt az ázsiai ország vezetőivel, iparának képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a jövőben polgáraink vízummentesen utazhatnak majd Kínába, és a vízummentesség természetesen Szerbia részéről is fennáll. Az erről szóló egyezményt Ivica Dačić külügyminiszter és Vang Ji hivatali kollégája látták el kézjegyükkel. Az újítás értelmében a polgári, szerb útlevelek tulajdonosai 30 napig tartózkodhatnak Kínában külön engedély nélkül. A Közép- és Kelet-Európai országok közül Szerbia az első, amelynek polgárai élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A találkozón Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális fejlesztéssel megbízott miniszter asszony aláírta azt az üzleti szerződést, amely a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal első szakaszának a kiépítését szabályozza, akárcsak a projektum szerbiai részének finanszírozására vonatkozó memorandumot. A vasútvonal első szakasza Belgrádot köti majd össze Stara Pazovával, ami 319 millió dollárba kerül, az építkezésben részt vesz a Szerbiai Vasutak Közműhálózata Rt., továbbá a kínai China Railway International és a China Communications Construction Company által alkotott konzorcium. Szerbia területén az építkezést a kínai Exim Bank finanszírozza, a terv szerint az új vasútvonalon akár 200 km/h sebességgel is közlekedhetnek majd a vonatok, aminek köszönhetően az utazás Budapestig 3 óránál rövidebb ideig tart majd. A szerződés szerint Belgrád és Stara Pazova között két, egymás mellett futó vágányból álló vasúti pálya épül, 34,5 kilométer hosszúságban, hazai cégek legfeljebb 46 százalékban vehetnek részt az építkezésben és az építőanyag beszerzésében.
A Zorana Mihajlović kormányalelnök által vezetett minisztérium szándéknyilatkozatot írt alá a Huawei kompánia illetékeseivel is, amelynek értelmében a szerbiai vasúti, közúti, légi és folyami közlekedést kiszolgáló telekommunikációs megoldások megválasztásakor mindent felölelő együttműködésre – tudástranszfer, szerb közlekedési szakemberek továbbképzése stb. – számíthat mindkét fél.
Az aláírt dokumentumok között van a Belgrád körül építendő kerülőút folytatását szabályozó szerződés is, ezt a kormányalelnök mellett a Szerbia Utai Közvállalat igazgatója, valamint a Power Construction Corporation of China kompánia illetékesei is ellátták kézjegyeikkel. Ennek az építkezésnek az értéke 207 millió euró, a szerződés az Ostružnica településen lévő híd és a Bubanj potok közötti útszakaszra vonatkozik, amely előlátja, hogy az építkezést 49 százalékban hazai építkezési vállalatok végezzék el.
Nemcsak Szerbia és Kína, hanem Magyarország és Kína kapcsolata is újabb mérföldkőhöz érkezett, aminek kapcsán Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Rigában magyar újságíróknak nyilatkozva kifejtette, Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, mostantól viszont lehetőség nyílik az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejöttére is. Mint mondta, Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak-déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet-nyugati irányú. Szijjártó Péter örömének adott hangot annak a megállapodásnak az aláírása kapcsán, amellyel a MÁV megbízza azt a kínai–magyar vegyesvállalatot, amely felelős lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért, majd hozzátette, ezt a vegyesvállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy annak nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák.
A kínai befektetések Magyarországra hozatalának kereteit meghatározó megállapodással kapcsolatban kifejtette, Kína gazdaságpolitikai célja az, hogy termelőkapacitásokat helyezzen Európába, hogy kínai vállalatok európai piaci részesedését növelje, majd hozzátette: eddig 3,7 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra, elsősorban a termelő szektorban, a most lefektetett kerettel ugyanakkor biztosítják, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésében Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb szerepet játssza. Kiemelte, tavaly közép-európai összevetésben Magyarországról irányult a legtöbb export Kínába, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok a külgazdasági intézményrendszerrel közösen továbbra is sikeresek a kínai piacon. A kínai miniszterelnök ígéretének megfelelően ma Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszer-ipari exportengedéllyel Kínába, így nem csoda, hogy az év első nyolc hónapjában 72 százalékkal nőtt az ország élelmiszer-ipari exportja Kína felé – szögezte le Szijjártó Péter, aki közölte, jövőre Magyarország lesz a házigazdája a kínai és kelet-közép-európai vezetők csúcstalálkozójának.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a csúcstalálkozón kijelentette: az egész Európai Uniónak érdeke Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése, majd hozzátette: mindannyian tudjuk, hogy az EU a gazdasági stagnálás problémájával küzd, ezért „a bezárkózás lenne a legrosszabb válasz”. Nyitni kell, és „evidens módon a világ legsikeresebb gazdasága, Kína felé érdemes nyitnunk” – mutatott rá Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a Kínával való európai együttműködés mellett, ezért jó házigazdája lesz a jövő évi találkozónak, és mindent megtesz azért, hogy legalább olyan sikeres legyen a magyarországi, mint amilyen a lettországi tanácskozás volt. „Budapest szeretettel várja önöket” – zárta szavait a miniszterelnök.
Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke kiemelte: ezzel a tanácskozással azt a jelzést küldték a világnak, hogy fontos a regionális stabilitás, a kereskedelmi liberalizáció, valamint a befektetések segítése, mert csak így lehet erősíteni a globális kereskedelmet. Az ilyen jellegű együttműködések hozzájárulnak a globális gazdaság fejlődéséhez, és ez a 16+1-es kooperáció Kína és Kelet-Közép-Európa között nemcsak a kelet-közép-európai régió békéjéhez és stabilitásához járul hozzá, hanem a térség fejlődéséhez is – vélekedett. A kínai kormányfő szerint országa érdeke a békés nemzetközi környezet a saját fejlődése érdekében is, ezért fontos nekik az európai támogatás, a fejlődő, békés és prosperáló Európa. Kína és Kelet-Közép-Európa sokat tud ajánlani egymásnak – jelentette ki, és gratulált Orbán Viktornak, amiért országa nyerte el a lehetőséget a jövő évi találkozó megrendezésére, és azt mondta, jövőre is sikeres csúcstalálkozót szeretnének.
