Egyetemi szakdolgozatához a városban élők szórakozási szokásait térképezte föl egy zentai egyetemista. Horti Szabolcs, a szabadkai Közgazdasági Kar végzős hallgatója lapunknak elmondta, hogy a felmérés során fiatalokat és idősebbeket egyaránt kikérdezett, ezt követően pedig számítógépes program segítségével elemezte az adatokat.
A felmérés során kiderült, hogy két különböző piaci szegmens különböztethető meg: egyesek számára a szórakozóhely színvonala a lényeges, mások pedig a kínált ital- és ételválaszték árát tartják fontosnak. Legtöbben a hely atmoszférája miatt térnek vissza egy adott vendéglőbe, a fontossági sorrendben ezt követi az itt lévő társaság, majd a személyzet kedvessége.
Az első piaci szegmenst elsősorban a hölgyek tartják fontosnak – mesélte beszélgetőtársunk, az ételek és italok árfekvését pedig többnyire a férfiak és az egyetemisták tartják lényegesnek. Úgyszintén inkább az első csoportba sorolhatók a kapcsolatban élők, míg az egyedülállók nem tartják lényegesnek, hogy nívósabb helyen szórakozzanak, inkább a szolgáltatások árára fektették a hangsúlyt.
Szabolcs választ kért arra is, hogy a fiatalok mennyit költenének egy-egy igényes fellépő vendégszereplésére. A megkérdezettek többsége mindössze száz dinárt szánna egy-egy rendezvény belépődíjára. A fiatalok egyébként nem igazán tesznek különbséget a klubok programjai között, az élő zenés fellépéseket, illetve az elektronikus zenei táncesteket egyaránt szeretik.
Az áprilisban elindított felmérés alapján kiderült az is, hogy az egyetemista korú vendégek többnyire hétvégén járnak szórakozni, a harminc éven felüliek viszont inkább hétköznap látogatják a szórakozóhelyeket.
Összegezve az eredményeket: az átlagos szórakozni vágyó zentai fiatal elsősorban a kávézó jellegű szórakozóhelyeket választaná, ahol alacsonyak az árak, széles az italválaszték, és laza a hangulat. Beszélgetőtársunk elmondta, hogy a felmérés eredményeit a zentai szórakozóhely-tulajdonosok körében is hasznosítani szeretné.
A kutatás a médiafogyasztási szokásokra is kitért. Megállapítható, hogy a fiatalok körében egyre inkább dominálnak az internetes felületek. Elsősorban a különböző közösségi oldalakról (Facebook, Twitter), illetve újságok online változatairól (napilapunk honlapja) és internetes portálokról (Délhír és Index.hu) tájékozódnak. Az újságok nyomtatott kiadásait főleg az idősebbek adták meg válaszként, a televíziót és a rádiót pedig egyre kevésbé tartják fontosnak a megkérdezettek.
– Elég sokan feleltek úgy, hogy egyáltalán nem néznek televíziót, a rádiót pedig többnyire háttérzeneként hallgatják – jegyezte meg beszélgetőtársunk.
