A 2015-ben megkötött, 1,2 milliárd dollárról szóló készenlétihitel-megállapodás hatodik felülvizsgálata hivatalosan csak hétfőn kezdődik, de a nem hivatalos vizsgálódást már csütörtökön megkezdték a pénzintézet képviselői. Az Alap szakemberei november elsejéig elemzik a szerb gazdaság helyzetét, valamint a gazdasági reformok megvalósításának a folyamatát.
Az IMF képviselői a szeptemberi revíziót követően jónak értékelték az ország pénzügyi helyzetét és a szerkezeti reformok végrehajtása terén kifejtett tevékenységét is. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági felépülés gyorsabb a vártnál, a beruházások és a nettó kivitel növekedésének köszönhetően. Ugyanakkor figyelmeztettek bizonyos kockázati tényezők meglétére: a közadósság szintje továbbra is magas, és további rizikót jelent a bizonytalan nemzetközi környezet és a szerkezeti reformok végrehajtásának a lassúsága.
A belgrádi sajtó értesülései szerint ezt a revíziót sem fogjuk csupán dicséretekkel megúszni: a Valutaalap szakemberei a Dunav Biztosító és az ország legnagyobb múltú bankja, a Postai Takarékpénztár (Poštanska štedionica) további sorsáról szeretnének megállapodni. A Dunav magánosítási stratégiáját már decemberig ki kellene dolgozni, a Postai Takarékpénztár pedig nem hitelezhetné többé a folyamatosan veszteséges nagy állami vállalatokat. A banknak az IMF szerint a jövőben inkább a lakossági felhasználókra, valamint a kis- és középvállalatok hitelezésére kellene összpontosítania. A Dunav privatizációját pedig a jövő év közepéig be kellene fejezni. A Dunav Biztosító az első negyedévben 830 millió dináros nettó nyereséget ért el, korábban azonban a pénzek nem célirányos elköltéséről cikkeztek az újságok.
A Postai Takarékpénztár a Valutaalap információi szerint a jegybank stressztesztjén is viszonylag rosszul teljesített. A kockázatos hitelek ugyanis országos viszonylatban jelentősen csökkentek, ennek az állami pénzintézetnek az esetében viszont nőttek. Országszerte meglévő 114 kirendeltségében mintegy 1500-an dolgoznak. Állami bankként át kellett vennie néhány felszámolt pénzintézet ügyfeleit, olyanokét mint a Nova Agrobanka vagy a Vajdasági Fejlesztési Bank.
A tárgyalások során viszatérő kellemetlen téma lesz majd minden bizonnyal a közszféra reformja. Nem hivatalos információk szerint az IMF továbbra is kitart majd azon feltétele mellett, hogy a közszférában csak minden öt leépített munkahelyre létesíthető egy új. Ana Brnabić államigazgatásért felelős miniszter nem kívánta ezt külön kommentálni, megismételte korábbi álláspontját, hogy a közszférában a speciális funkcionális analízis módszerével kellene meghatározni a szükséges munkahelyek számát.
