A tervek szerint 2017. július 1-jétől lép működésbe az állam internetes adatcsere rendszere – jelentette be tegnap Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzatügyi miniszter az N1 tévécsatornának adott nyilatkozatában, majd hozzátette: prioritásként kezeli ezt az ügyet. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy a polgárok az összes szükséges dokumentumot egy adminisztrációs központban vehetik majd át.
Annak ellenére, hogy az általános jogi eljárásokról szóló törvényt még 2015-ben meghozták, a hivatalnokok továbbra is a polgároktól követelik a szükséges dokumentumokat, ahelyett, hogy a különböző hivatalok egymástól szereznék be a hozzájuk forduló polgárok szükséges iratait.
A tárcavezető elmondta, a törvény szerint az adatok összegyűjtése a hivatalok feladata és ez a kötelességük – ugyan csak késéssel – 2017. július 1-jén lép igazán hatályba, amikor a polgárok adatait elektronikus formában beviszik a szóban forgó rendszerbe.
– Hat különböző intézményt kötünk össze, amelyekben az egész országos adatbázis nyolcvan százaléka kap majd helyet. A belügy, a közigazgatási tárca, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alap, a foglalkoztatásügyi hivatal, az adóhivatal és a központi szociális biztosítási jegyzék adatait tartalmazza majd a szoftver – magyarázta a tárcavezető, s kifejtette, a rendszer sikeres bevezetése után az a következő terve, hogy okostelefonos applikációval is elérhető legyen az adatbázis.
Az újszülötteket egyes helyeken már be lehet jelenteni elektronikus úton. A rendszer jelenleg 20 szülészeten működik, és a tárcavezető szerint az év végéig már minden ilyen intézményben elérhető lesz.
– Egy 15 perces procedúráról van szó, a szülők közlik az újszülött nevét, a rá vonatkozó adatokat az ott dolgozókkal, akik kitöltik a számítógépes űrlapot. A folyamat végén a szülők kapnak egy SMS-t, hogy gyermekük adatait sikeresen rögzítette a rendszer, majd nemsokára megérkezik címükre a kicsi anyakönyvi kivonata és a betegkönyve. Ezzel a szülők jelentős időt és pénzt is megtakaríthatnak, hiszen a hivatalokban akár több órát is várakozhatnak, és a különböz okiratok beszerzése akár 700 dinárjukba is kerülhet – mutatott rá a miniszter.
ÉSZSZERŰEN RENDET TENNI A KÖZIGAZGATÁSBAN!
Egyebek között a tárcavezető az állami adminisztráció karcsúsítása kapcsán megjegyezte, az önkormányzatokból eddig 19.500 alkalmazott ment el, az év végéig ez a szám elérheti a 23.000-et. Elmondta, ez európai viszonylatban egy karcsúbb közigazgatást jelent, száz polgárra ugyanis átlag 6,5-6,7 hivatalnok jut, az EU-ban viszont 8-8,5 az átlag.
– A szerbiai közigazgatás nem nagy, hanem nem elég hatékony. A racionalizáció ebben az esetben inkább azt jelenti, hogy gyorsabb és hatékonyabb adminisztrációs rendszert hozzunk létre. Persze ez azt hozza magával, hogy bizonyos szektorokban munkaerő-felesleg van, másokban viszont kevés a dolgozó. Egyes helyeken tehát elbocsátások is lesznek, más részlegekbe pedig új dolgoíókat kell majd felvenni. Az ellenőrök vannak legkevesebben, és az Agrárkifizetési Igazgatóságban kevés az alkalmazott – magyarázta Brnabić.
FEL KELL SZÁMOLNI A GAZDASÁGI ÜZÉRKEDÉST
A miniszter két további jogszabály meghozataláról is beszélt, amelyek felszámolnák a gazdasági üzérkedések kísérleteit az önkormányzatokban.
Megjegyezte, az új önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény csökkentette a helyi kiadásokat, így sokan azt gondolták, hogy ez adóemeléshez, illetve új illetékek bevezetéséhez vezet.
– Igaz, voltak olyan községek, amelyek akkor is növelték az illetékeket, amikor az állam nem változtatott semmin. Ilyen a híres környezetvédelmi adó, amelyet visszamenőleg emeltek meg. Az új törvényeket úgy kell megfogalmaznia a pénzügyi tárcának, hogy megakadályozzon minden ilyen nyerészkedési kísérletet. Pontos illetéklista lesz, amely útját fogja állni a különböző ellenőrizetlen emeléseknek – magyarázta.