Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap egyhangúlag támogatta António Guterres volt portugál miniszterelnök, egykori ENSZ menekültügyi főbiztos ENSZ-főtitkár jelölését. A hírt először Oroszország ENSZ-nagykövete erősítette meg, később pedig maga Guterres is, aki azonnal megköszönte, hogy az ENSZ következő főtitkára lehet. Ezzel szertefoszlottak Vuk Jeremić szerbiai jelölt álmai és reményei, hogy a „világ ura” legyen.
A legtöbben már a kezdettől fogva megmosolyogták Vuk Jeremić volt szerb külügyminiszter ambícióit, hogy elnyerje az ENSZ-főtitkári tisztséget, mondván, hiába volt korábban egy évig az ENSZ Közgyűlésének elnöke, semmi esélye arra, hogy betöltse a szervezet első emberének pozícióját, felesleges időt és energiát fecsérelnie a megmérettetésre. Olyan értékelések is elhangzottak, hogy Jeremić már csak neme miatt is esélytelen, hiszen bár az ENSZ következő főtitkárának, az íratlan szabályok értelmében, kelet-európainak kellene lennie – mivel e térség még soha nem adott főtitkárt –, és itt az ideje, hogy a szervezet első embere nő legyen. Ennek a feltételnek azonban semmiféleképp nem felelt meg a valamikori diplomata, aki 2008 és 2012 között részben arról vált ismertté, hogy körbeutazta az egész világot, hogy minél több államot próbáljon meg rávenni arra, hogy ne ismerje el Koszovó államiságát. Arról ne is beszéljünk, hogy Szerbiának továbbra sem feledte el a világ a kilencvenes éveket, így a nagyhatalmak java részének feltehetőleg elképzelhetetlen, hogy szerbiai politikus kerüljön az ENSZ élére.
Mindezen érvek nem bátorították el Jeremićet, aki az első három próbaszavazás alkalmával harmadik és negyedik helyre került, majd a negyedik és ötödik szavazás már a második helyre lendítette előre. Első helyen mindvégig António Guterres végzett. Egyébként Jeremić a tegnapi szavazáson is második lett.
Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) elnöke, a Politika napilap volt fő- és felelős szerkesztője „kellemesen meglepődött”, hogy Vuk Jeremić eddig is eljutott a főtitkári tisztségért folytatott küzdelemben – vagy talán inkább játszmában. Az szintén meglepte – csak éppen kellemetlenül–, hogy a szerbiai közvélemény és államvezetés ennyire kevés érdeklődést mutatott Jeremić jelöltsége iránt – emelte ki lapunknak nyilatkozva.
Smajlović egyébként hiszi, hogy Jeremić nem azért nem lehet az ENSZ első embere, mert a legbefolyásosabb államok valamelyike valamiért kifogásolta, hanem azért, mert Oroszország beleegyezett abba, hogy a szervezet ne tartsa magát a regionális rotáció elvéhez.
– Egyértelműnek tűnik, hogy beleegyezésének fejében Oroszország valamilyen engedményeket kapott a nyugati országoktól. Ez magától értetődik, hiszen Oroszország eddig ragaszkodott ahhoz, hogy az ENSZ következő főtitkára kelet-európai, és nő legyen. Hogy milyen engedményekről van szó, ezt nem tudhatom. Ahhoz, hogy Vuk Jeremićnek valós esélye legyen elnyerni a tisztséget, Oroszországnak vétót kellett volna benyújtania Guterres jelölésére, hiszen nemcsak nem kelet-európai, hanem még egy NATO-tagállam jelöltje is. Oroszországnak valami komoly engedményt kellett felajánlani ahhoz, hogy erre rábólintson. Az ENSZ-főtitkár-választások folyamatát jellemző politikai üzletelésnek az utóbbi évtizedekben folyamatosan a Nyugat a legnagyobb nyertese. Legutóbb is a Nyugat választott főtitkárt, hiszen Ban Ki Munnal az USA-nak kedveztek. Richard Holbrooke pedig Boszniáról szóló könyvében árulta el, hogy Kofi Annan azért kerülhetett a főtitkári tisztségre, mert az USA kedvébe járt, amikor lehetővé tette azt, amit Boutros-Ghali nem hagyott jóvá: a boszniai szerbek bombázását. Az USA nagyon szerette volna bombázni a boszniai szerbeket, Boutros-Ghali azonban nem egyezett ebbe bele, ezért az amerikaiak kivárták, hogy egyszer egy államokbeli légitársaság kereskedelmi gépével induljon útnak, elérhetetlen legyen, és akkor Kofi Annan, akkori főtitkár-helyettes jóváhagyta a bombázást. Holbrooke azt írta a könyvében, hogy Annan azon a napon vált ENSZ-főtitkárrá. Itt lett volna az ideje, hogy a Nyugat ezúttal ne próbálja mindenáron és minden területen érvényesíteni az akaratát – fogalmazott Ljiljana Smajlović.
Az UNS elnöke nem ért egyet azzal, hogy a főtitkár-választások folyamatának piaci jellege miatt az ENSZ elveszítette tekintélyét. Most sem egy olyan személyt húztak elő, aki a próbaszavazások alkalmával sehol nem volt, Guterres az ENSZ számos tagállamában örvend nagy tekintélynek és elismerésnek, ezért nem szégyen, hogy őt választották meg – érvelt Smajlović. Mint hozzátette, az viszont közel sem helyénvaló, hogy nem kelet-európai jelöltre esett a választás, ha már ezen a régión volt a sor. Ezt akár üzenetként is lehet értelmezni, hogy Európának ez a része nem fontos – jegyezte meg Smajlović.
Jeremić esetleges terveivel, azaz a sajtótalálgatásokkal kapcsolatban, hogy jövőre indulhat a szerbiai elnökválasztásokon, az újságíró leszögezte: fogalma sincsen, hogy milyen ambíciói vannak Jeremićnek, az viszont biztos, hogy ha jelöltetné magát, az komoly ellentétet vonna maga után Jeremić és Aleksandar Vučić, illetve az SZHP között.
– Ha azonban Jeremić jelölését a fontos politikai pártok valamelyike támogatná, akár csak burkoltan, és Aleksandar Vučić nem lendülne személyesen ellentámadásba, akkor Jeremićnek igencsak jó esélyei lennének a választásokon. Azt viszont kétlem, hogy az ellenzék képes lesz egyesülni és egységesen felsorakozni Vuk Jeremić mögött. Persze, ismétlem, korai minderről találgatni, elképzelhető, hogy Vuk Jeremić valamelyik nemzetközi szervezetben látja a jövőjét. Megtörténhet, hogy a főtitkári tisztség körüli üzletelés számára vigaszdíjat hoz. Meglátjuk – fogalmazott Smajlović.
