A 150 férőhelyes szabadkai befogadóközpontban már hónapok óta több mint 300-an vannak (Molnár Edvárd felvétele)
Egyes források szerint Szerbiában most 5500, mások szerint már 6000 migráns tartózkodik. A pontos számot azért nem lehet tudni, mert több százan mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül tartózkodnak az országban. A befogadóközpontokban az egyik hírforrás szerint 4300-an vannak, de Šiden az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik munkatársa elmondta, napról napra változik a számuk. Vannak, akik elmennek, néhány napig próbálkoznak átjutni a horvát vagy a magyar határon, de nem sikerül, aztán visszatérnek. Közben újak is érkeznek.
Habár a balkáni útvonal március 8-a óta le van zárva,nem hivatalos források szerint naponta 50–100 migráns bejut az országba. Július 19-e óta a rendőrség mellett a katonaság is védi a szerb–macedón meg a szerb–bolgár határt, ez alatt az idő alatt a határőröknek 7500 illegális bevándorlót sikerült visszatartaniuk az országhatáron – mondta a napokban Jovan Krivokapić, a határőrök képviselője.
A legtöbben Šiden vannak. A adeševci befogadóközpontban 702-en voltak a hét végén, a vasútállomásnál lévő tranzitállomáson 450-en, Principovacon pedig még 300–350 ember, és nem tudni hányan vannak még, akik csak úgy kószálnak a városban.
Szabadkán azt ígérték, még a rossz idő beállta előtt 20 férőhellyel bővítik a befogadóközpontot (Molnár Edvárd felvétele)
Aleksanadar Vulin, a migránskérdéssel megbízott miniszter tegnap újságíróknak kijelentette, Szerbiában hamarosan megtelnek a befogadóközpontok, az országnak megoldást kell találnia a készülő migránsáradatra, de arra is, ha ezek az emberek tartósan itt maradnak. Ahogyan a miniszter fogalmazott: Szerbia továbbra is humánusan kezeli a migránskérdést, ám mivel a környező országokba nem tudnak tovább utazni, Szerbia is kénytelen úgy viszonyulni a migránsokhoz, ahogyan mások. Sokan azért nem akarnak menedékjogot kérni Szerbiában, mert akkor ezt nem tehetik meg majd Nyugat-Európában. Vulin szerint az ilyen bevándorlókat ki kell utasítani az országból. A miniszter az idegenrendészeti és a menedékkérelmeket szabályozó törvény megszigorítását látja egyik lehetséges útnak, a másik lehetőség pedig határellenőrzés megszigorítása. A szerbiai politikum álláspontja továbbra is az, hogy az akadályok meg a kerítések nem fogják a migránsáradatot feltartóztatni, de az is kétségtelen, hogy valamit tenni kell. Aleksandar Vučić miniszterelnök nem ért egyet Vulin és Nebojša Stefanović belügyminiszter álláspontjával, ami a határellenőrzés megszigorítását és a törvénymódosítást illeti – vallotta be Vulin, de hozzátette, a kormányfő is nagyon aggódik a migránshelyzet miatt.
Szerbia arra vár, hogy Európa egységes migránskezelési politikát alakítson ki, s az ország ehhez fog alkalmazkodni – mondta a belügyminiszter tegnap Belgrádban, majd hozzátette, már most javasolták a kormánynak a határőrizet megszigorítását.
Szerbia eddig kitartott álláspontja mellett, hogy a migránsokkal humánusan fog bánni. Ám mivel a továbbutazásuk szinte lehetetlen, egyre többször nyilatkoznak a politikusok úgy, hogy Szerbia nem kíván a migránsok parkolóhelyévé válni. Ha Európának nem kellenek a gazdasági migránsok, akkor Szerbia is vissza fogja őket küldeni oda, ahonnan jöttek, vagy származási országukba.
Európai megoldás nincs, pedig Szerbia is arra vár, hogy egy közös állásponthoz igazodhasson. Most nemcsak a mi vezetőink, de az egész ókontinens szeptember 24-ét várja, hogy a bécsi megbeszélésen megoldás szülessen a menekültek ügyének rendezésében. Ennek hiányában nemcsak Szerbia, de más országok is magukra maradnak a megoldás keresésében, s a saját országukat nem képesek olyan hatékonyan megvédeni, mint egy közös európai fellépéssel.
