„Arra törekszem, hogy a szakma diktálja a célkitűzéseimet”

Nagyszabású kiállítással készül fennállásának 170. évfordulója megünneplésére a Vajdasági Múzeum – Ózer Ágnest, az intézmény újra kinevezett igazgatóját kérdeztük

Nagy Magdolna

2016. szeptember 13., 11:50

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A vajdasági művelődési élet kétségkívül egyik kimagasló intézménye az újvidéki székhelyű Vajdasági Múzeum. Négy évvel ezelőtt dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész vette át irányítását, majd idén, mandátuma lejárta után újabb négyéves időszakra kapott megbízatást. Érdeklődésünkre, miszerint a szerb történetírás magyarságképe, valamint az újvidéki magyarság és a város történetének jó ismerője hogyan tekint az újabb négyéves megbízatásra, elmondta:

– Kissé gondterhelten tudok gondolni az elkövetkező négy évre. Tudatában vagyok annak, hogy az anyagi helyzet egyre rosszabb az országban, és a kultúrára fordított pénz sem lesz egyhamar jelentősebb. Ezt az áldatlan anyagi helyzetet megnehezíti az is, hogy állandó politikai változások vannak, és olyan világban élünk, ahol a kulturális intézmények sem mentesek a napi politikai befolyástól. Ezért egy állandó feszültség áll fönn, sohasem tudni, milyen visszhangra találunk. Én akkor is arra törekszem, hogy a szakma legyen az, amely diktálja a célkitűzéseimet és a munkát a Vajdasági Múzeumban. A múzeum megmaradt Szerbia nagyságrendben második múzeumának, nem csak a 400 ezer tárggyal – mely folyamatosan gyarapszik a régészeti ásatások, adományok, és felvásárlások nyomán, melyet a szűkös kereteink mellett is folytatunk – mondta.

Vannak-e figyelemfelkeltő terveik a közeljövőt illetően?

– A múzeum arra hivatott, hogy bemutassa Vajdaság múltját, vissza kell tükröznie a több nemzetiségű közösség jellemzőit, és be kell mutatnia minden nemzet múltját, amely lakja ezt a térséget. Úgy szeretném, hogy mindenki bekerüljön, és remélem, mások is megszívlelik és belátják, hogy Vajdaságban csak így lehet kulturális intézményt működtetni. Tevékenységünk egyébként több síkon fut. Nagyon aktívak vagyunk például a mozdítható kultúrjavak, a kulturális örökség védelme terén, lévén, hogy múzeumunk anyamúzeum. Intézményünkre van bízva a Vajdaság területén levő összes más múzeum szakmai felügyelete, ide tartoznak a helytörténeti múzeumok is. Azért nem tudunk úgy dolgozni, hogy ne készülnénk a jövőre 170 éves intézmény jubileumának megünneplésére.

Mivel készülnek a jeles évfordulóra?

– Elárulhatom, hogy méltóképp szeretnénk megemlékezni az évfordulóról. A Vajdasági Múzeum azokat a hagyományokat őrzi, amelyeknek kezdete a Szerb Maticához, mint tekintélyes tudományos és művelődési intézményhez kapcsolódnak, amely még 1847-ben megalapította a Vajdasági Múzeum elődjét, a Szerb Nemzeti Gyűjteményt vagy más néven Múzeumot. Thököly Szabács adományából jött létre, akinek az volt az álma, hogy a magyarországi szerbeknek legyen saját múzeuma. Az intézmény fejlődési útján fontos szerepet játszott az 1933-ban megalapított Szerb Matica Múzeuma, amely a muzeológusok többéves munkájának eredményeként jött létre, és amely 1947-től Vajdasági Múzeumként működik. A Vajdasági Múzeum 1992-től a Vajdasági Történeti Múzeummal egységes intézményként működik, amely napjainkban több mint 400 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.
A jubileumra jubileumi kiállítással készülünk. Még az idei év végéig szeretnénk megnyitni a Múzeum a múzeumban című kiállításunkat, be fogjuk mutatni az ún. ősgyűjteményt, ami a Matica és a Thököly-féle hagyatékra épül. Így majd fel tudjuk mérni, hogy 170 év alatt hova jutottunk.

 

A Vajdaságban élő nemzetek kellő mértékben szerepelnek az állandó tárlat anyagában?

– A múzeumi gyűjtemények természetüknél fogva nincsenek nemzeti alapon besorolva, hanem univerzális érték alapján kerülnek be a múzeumba. Ha komolyan foglalkozunk egy-egy témával, akkor igenis gazdagok a gyűjteményeink minden nemzeti közösség esetében. Mégis korábban volt már kiállításunk a magyarokról, a németekről, idén a szlovákokról készítünk kiállítást Szlovákok Vajdaságban címmel. Tehát folyamatosan foglalkozunk a kisebbségekkel, és az életükről valló tárgyakat is folyamatosan gyűjtjük.

Megnehezült-e a munka, miután a hontalan Modern Művészetek Múzeuma beköltözött az Vajdasági Múzeumhoz tartozó, egykori Szocialista Forradalmi Múzeum épületébe?

– Küszködünk a térrel, ugyanis a múzeum egy komoly területtel megcsonkult, ti. az egykori Szocialista Forradalmi Múzeum mintegy kétharmadát elfoglalta a Modern Művészetek Múzeuma. Ezen a helyen korábban a Vajdasági Múzeum állandó tárlatának egy része állt, amit le kellett szedni. Nem csoda, hogy azóta állandó térhiánnyal küszködünk. A jubileum talán jó alkalom lesz arra, hogy a Duna u. 35-ösben levő állandó tárlatunkat kibővítsük a Duna utca 37-esre is. Vagyis a főépületben az őskortól a XIX. századig terjedő időszakban mutatjuk be Vajdaságot az itt élő nemzeti közösségek története és sajátosságai által, míg a 37-es szám alatt a modern kort a ma használatos korszerű eszközökkel, ún. touch screennel, vetítésekkel, dinamikusan és a mai kor követelményeinek megfelelően.

 

 

A múzeum állandó tárlata Vajdaság bemutatása az őskortól a XX. századig, a terület múltjáról és az itt élő emberek civilizációs vívmányairól tanúskodik nyolcezer év folyamán. A 3000 m² területen 6000 reprezentatív régészeti, általános történeti, művészettörténeti és néprajzi kiállítási tárgy tekinthető meg.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége