Csaknem hatvanmillió eurót kapna Szerbia az Európai Bizottságtól a Niš–Dimitrovgrad–Szófia gázvezeték kiépítésére, ennek köszönhetően lehetővé válna a Bulgária irányából érkező gázellátás – nyilatkozta Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója, miután visszatért a bulgáriai Nemzetközi Várnai Gázkonferenciáról.
Mint kifejtette, az Európai Bizottság kész a munkálatok finanszírozására, ugyanakkor nem zárkózik el más gázvezetékek kiépítésének (Bulgária–Görögország–Törökország, Románia–Bulgária) gondolatától sem.
Az egyetlen kérdéses dolog tehát az, hogy az illetékesek képesek-e elegendő gázt szavatolni, hogy kifizetődő legyen a fent említett vezetékek összekapcsolása. Az eddigiek értelmében lenne, hiszen Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból és Ausztráliából is érkezne gáz.
– Bulgária és az Európai Bizottság abban is megegyezett, hogy Oroszországot sem szabad kihagyni ebből, hogy az egész elgondolás a szabadpiac elvei szerint működjön. Mivel elég sok különböző forrásról beszélünk, megtörténhet, hogy kedvező áron vásárolhatjuk majd a gázt – hangsúlyozta az igazgató.
Ami viszont kissé problémát okoz, hogy Szerbián jelenleg csak az egyik vezeték húzódik végig. Ezért kell az EU segítsége, hogy megtörténjen a kapcsolódás Bulgáriával.
Az említett ország egyébként Ukrajna irányába is nyitni szeretne egy vezetékkel, ezzel azonban inkább saját gázkapacitásának növelését kívánja elérni, tehát nem nemzetközi érdekről van szó. Ezzel kapcsolatban Bajatović már kijelentette, hogy az Európai Bizottság elrendelte az országok egymás között megkötött gázügyi megállapodások átvizsgálását, mert szerinte azok korábban nem teljesen a szabadkereskedelem elvei szerint fogalmazódtak meg. Ezzel az idevágó előírásokat az illetékes államok össze is hangolják az EU-s előírásokkal.
A Srbijagas igazgatója szerint ez Szerbia számára nem okoz komoly problémát, a legfontosabb azonban jelenleg, hogy Oroszország elvezesse Bulgáriáig a gázt.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is megerősítette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Balkán névre keresztelt várnai gázelosztó központ kiépítését, amely lehetővé tenné azerbajdzsáni és orosz gáz szállítását is. Az ötlet azután született meg a bolgár államvezetésben, hogy Oroszország Déli Áramlat elnevezésű tervezete meghiúsult.
– A hálózat gyakorlatilag egész Délkelet-Európát ellátná gázzal – húzta alá Tomiszlav Doncsev, a bolgár kormány gazdaságpolitikai alelnöke.
Vojislav Vuletić, a Szerbiai Gázügyi Egyesület elnöke szerint a Balkán gázhálózat hasznot hozhat Szerbiának, feltéve, ha elegendő gáz érkezik rajta.
– Ha Bulgária csakugyan megkapta az EU áldását a projektum kivitelezésére, és Szerbia is megkapja azokat az eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek a kapcsolódás kivitelezésére, ez egy igen kedvező elgondolás. Azt viszont kissé furcsának tartom, hogy Bulgária és az Európai Bizottság gyakorlatilag Oroszország bevonása nélkül egyezett meg, tehát azt sem tudjuk pontosan, hogy az oroszok egyáltalán részt kívánnak-e venni ebben. Úgy tűnik, mintha előre innának a medve bőrére – magyarázta Vuletić.
