Albérlők és bérlakások

Kabók Erika

2016. szeptember 6., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A kormány azt ígéri, őszre hatalmas ellenőrzési akció indul országszerte. Azokat fogják kutatni, keresni, akik kiadják a lakásukat, tehát van bevételük, de nem jelentették be ezt a jövedelemforrást az adóhivatalnak, így illegálisan gazdagodnak. Sajtóhírek szerint országos szinten 260 ezerre tehető a lakásukat, vagy ingatlanjukat bérbe adók száma. Csak elenyésző számú (egy százalékuk mindössze) lakástulajdonos köt szerződést a bérlővel, illetve fizetteti meg hivatalosan a bérleti díjat.

A számítások szerint, ha minden kiadott lakás után fizetnének adót, akkor a költségvetésbe éves szinte 50 millió euró kerülne. Nem kis pénz, valljuk be.

Amint a hír napvilágra került, azonnal megkezdődött a vita arról, vajon helyesen jár-e el a kormány, mert az már most mindenki számára egyértelmű, hogy ha valaminek emelik az árát, az adóját, az emelés mindig a végső felhasználó pénztárcáját sújtja. Gondoljunk csak az áfára vagy a jövedéki adóra, vagy a bankok különböző trükkjeire. Nem faragják le a kereskedelmi árrést, hanem megemelik a termék árát, és így lesz ez a bérbe adott lakások esetében is. A bérbe adott lakásokra 20 százalékos adót kell fizetni. Az ingatlantulajdonosok szerint ez a régió országai közül a legmagasabb ilyen jellegű adó, ugyanis Horvátországban ez 12 százalék, Bosznia-Hercegovinában 10 százalék, Montenegróban pedig 9.

Az ország célja felszámolni a szürkegazdaságot. Senkinek se legyen eltitkolt jövedelme, senki se gazdagodjon úgy, hogy nem fizet adót, amiből az iskolákat, kórházakat, utakat és más közhasznú intézményeket és az infrastruktúrát pénzeli az ország.

Ön helyesli-e a lakások bérbeadásának megadóztatását?

  • Igen, miért ne fizetne adót, aki bevételhez jut: 107 (49,5%)

  • Nem, mert megemelkednek az albérleti díjak: 91 (42,2%)

  • Nem tudom: 18 (8,3%)

Szavazatok száma: 216

A lakástulajdonosok azzal érvelnek, hogy három bőrt is lehúz róluk az állam: először is arra az ingatlanra, amiben a tulajdonosa nem lakik, megemelt ingatlanadót kell fizetni, a második a jövedelemadó, amelyet mindenki köteles bevételére fizetni, ha az meghaladja az évi 2 millió 100 ezer dinárt. Ha ehhez még hozzászámítjuk az albérleti díj 20 százalékos adóját, akkor egy konkrét ingatlant háromszorosan adóztatnak meg.

(Illusztráció)

A lakástulajdonosok azt is nehezményezik, hogy az adó fejében semmit sem kapnak. Semmilyen védettsége nincs a „gazdának”. Tudjuk jól, hogy vannak albérlők, akik egyik napról a másikra köddé válnak és a tulajdonosra hagyják a kifizetetlen számlákat, meg a lelakott lakást. Nyilván mindenki igyekszik felírni a bérlők adatait, de eddig – mivel illegális üzlet zajlott a bérbe adó és a bérlő között –, a megkárosított tulajdonos még csak be sem perelhette a bérlőt.

Az ígéretek szerint az őszi nagy ellenőrzési akciót az adóhatóság vezeti, de országszerte több intézményt is bevonnak majd ebbe a munkába. Sőt számítanak a lakossági bejelentésekre is. Fel lehet jelenteni a lakástulajdonost, hogy albérlői vannak. Gondolom, ez utóbbi majd nagy népszerűségnek örvend, mert ha fiatalok laknak egy ingatlanban, akkor a bulik miatt, ha meg kisgyerekes családok, akkor meg a gyerekek miatt nem szeretik őket a szomszédok.

Ez a történet a lakástulajdonosokról szól, azokról, akiknek nem csak, hogy van fedél a fejük felett, de valami úton-módon hozzájutottak még egy vagy több olyan ingatlanhoz, vagy egyenesen bérbe adási szándékkal vásároltak ilyen lakásokat, házakat.

Az albérlők azok, akik ki vannak szolgáltatva. A nagyobb városokban 100–200 euró a lakbér rezsi nélkül. Belgrádban egy garzonlakás kerül ennyibe, ha már család számára keresünk egy kétszobás lakást, akkor havi 250–300 eurós lakbérrel kell számolni.

Albérletben élni nem jó. Bármennyire is berendezi az ember saját bútoraival a lakást vagy házat, valahol mélyen benne van az, hogy ez nem a sajátja, ez egy átmeneti megoldás.

De vajon a mostani fiataloknak van-e esélyük arra, hogy saját lakáshoz, házhoz jussanak, hogy kikecmeregjenek az albérleti örvényből? Számtalanszor elhangzik, hogy a bérleti díjra kifizetett összeg az ablakon kidobott pénz. Ha már havi 200 eurót kell a lakásért fizetni, akkor inkább lakáskölcsön után kell nézni, s inkább a saját ingatlan részleteit kell ennyiből törleszteni, s az előbb-utóbb a miénk lesz.

A számítás hibátlan, az érvelés is, de a helyzet sokkal bonyolultabb, mert ha nem az lenne, nem lenne az országban 260 000 albérlő, ami csak becsült szám, a 2011-es népszámlálás idején a tulajdonosok vagy azt mondták, hogy valóban kiadják az ingatlanjukat, vagy azt, hogy rokonok laknak benne.

Szerbiában ma vagy lehetetlen önerőből lakást venni, vagy nagyon kockázatos. Csak tavaly 700 ingalatlant árvereztek el a bankok, mert a tulajdonosaik nem tudták törleszteni a lakáshitelüket. A lakáskölcsön egy kiegyensúlyozott gazdasággal rendelkező országban nem jelent túl nagy kockázatot, de lássuk be, ebben az országban meglehetősen sok a bizonytalan tényező, s nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki 25–30 évre eladósítsa magát. Ha ez így van, akkor marad az albérlet, marad a pénz kilapátolása az ablakon a továbbiakig. S minden jel szerint ősztől egy kicsivel még nő is az összeg az üzletág szürke gazdaságból a fehér zónába terelése miatt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége