Kötelességünk szembenézni a múlt gyötrelmes fejezetével, foglalkozni kell a szovjet fogságba esett magyar katonák sorsával – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.
Vargha Tamás (Fotó: MTI)
Az államtitkár a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitotta a Gulág-emlékév keretében rendezett, Elhurcolva – távol a hazától – magyar katonák szovjet fogságban 1941-1955 című kiállítást.
Vargha Tamás kiemelte: „az iskolai oktatást, a közvéleményt évtizedeken át irányító ideológiai erőszak” miatt a rendszerváltást követő történelmi kutatások, nyilvánosságra került tények ellenére még mindig kevéssé ismert témáról van szó, ezért fontos a most megnyílt kiállítás, amely a hazától távolra sodródott katonák életének, szomorú sorsának dokumentálása.
Az államtitkár kifejtette: míg a második világháborúban elesett szovjet katonáknak hősi emlékműveket állítottak, emlékező beszédeket mondtak, a magyar katonáknak nem állítottak háborús emlékműveket, nem tisztelegtek emlékük előtt. Nem lehetett beszélni sem a magyar hadifoglyokról, a kényszermunkásokról, ahogyan nem beszélhettek szenvedéseikről a túlélők sem, akik „a földi pokolból hazatérhettek”. A több mint 300 ezer hazatérő hadifogolynak hallgatást kellett fogadnia, és „másodrendű állampolgárrá degradálódtak”.
A kiállításmegnyitó után ünnepségen emléklapokat adtak át a gulágot túlélőknek.
A rendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: azok a magyarok, akik a gulágra kerültek, „bűn nélküli büntetésüket” töltötték ott, és elég volt egy tragikus véletlen ahhoz, hogy elvigyék őket, semmit nem kellett elkövetniük érte, még a rendszert sem kellett bírálni hozzá.
