Nem állíthatjuk, hogy úton-útfélen az úthasználati díjak esetleges növeléséről beszélnének Szerbiában. Az átlagembert inkább az iskolakezdés, a közelgő tél, a megemelkedett húsárak vagy az olyan témák foglalkoztatják, hogy mikor lesz nyugdíjemelés és mennyivel növelhetik meg a minimálbért. A hosszadalmasra sikeredett kormányalakítást követően a kormány első ülésén azonban az úthasználati díjak esetleges növeléséről is szó esett – derült ki a többnyire szűkszavú tudósításokból. Amikor pedig valami ilyen prioritást élvez, az valószínűsíthetően azt jelenti, hogy valakinek a szempontjából fontos, vagy sürgős a dolog.
Az úthasználati díj növelése (első látásra) úgy tűnik, a kormánynak lehet fontos, hiszen ezzel is növelni lehet a bevételeket. Azok számára, akiket abból a szemszögből érint, hogy fizetniük kell, nyilván nem olyan sürgős. A magyarázatok szerint azonban az ő érdekeiket is szem előtt tartják, hiszen az úthasználati díjakból tartják karban és javítják az utakat. Azoknak jó állapota közérdek, és a korszerű úthálózatból eredő multiplikáló hatásokon keresztül az idegenforgalomtól a nehéziparig minden ágazatban csak pozitív hatásokat generál. Még a régió politikai stabilitását is elősegíti, hiszen ha a régió országai között időről időre a felszínre törnek is a feszültségek, a jó úthálózat arra serkenti az üzletembereket, hogy kereskedjenek, együttműködjenek egymással, az együttműködésből pedig mindenki profitál, ami a feszültségek oldódását eredményezi.
Az ország autópályáinak karbantartásával megbízott Szerbia Útjai Közvállalat (Putevi Srbije) már az év elején kérte az úthasználati díjak növelését. 2008 óta minden évben emelni szeretnének. A témát azonban – valószínűsíthetően részben a választások miatt is – egy időre „jegelték”. A közvállalat indoklásában többi között az áll, hogy Szerbiában a pályahasználati díj 2008. február 23-a óta nem módosult, miközben minden megdrágult. Az általuk kért 10 százalékos díj növelés pedig 1,8 milliárd dináros pluszbevételt eredményezne, amit az utak állapotának javítására fordíthatnának. Ahogyan pl. az áram árának emelése előtt, így ebben az esetben is arra hivatkoznak, hogy a régió országai közül nálunk a legalacsonyabbak az úthasználati díjak. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Portugáliában 0,06 eurót fizetnek kilométerenként, míg nálunk ez 0,03 euró. Törökországban 0,039 eurót, Görögországban 0,045, Olaszországban 0,05, Spanyolországban 0,085, Franciaországban 0,095 eurót, tehát közel 10 centet számolnak fel kilométerenként. A relációkat tekintve Belgrád és Szabadka között jelenleg 290 dinárt tesz ki az úthasználati díj. A javasolt emelés elfogadását követően ez 30 dinár pluszköltséget jelentene. Természetesen, aki ritkán utazik, annak elhanyagolható ez az összeg, de aki mindennap kénytelen fizetni, az esetében már jelentős megterhelést jelenthet hosszú távon.
Zorana Mihajlović építésügyi, infrastrukturális és közlekedési miniszter szerint a pályadíjak növelése népszerűtlen, de szükséges intézkedés, az erre vonatkozó döntésnek a kormány elé terjesztése pedig a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A miniszter asszony arról is beszélt, hogy vannak olyan országok, ahol minden út használatáért fizetni kell, mi azonban még nem tartunk ott, útjaink állapota sem teszi ezt lehetővé.
Ha régiónktól egy kicsit távolabbra tekintünk – miközben olyan országokra koncentrálunk, melyekhez esetleg érdemes lenne még hasonlítani is –, a svájci példát lehetne megemlíteni: az alpesi országban az autós egész évi otthoni autópálya-használatra jogosító matricát köteles vásárolni, melynek ára 40 svájci frank. A mintegy 33 eurónyi összegért aztán korlátlanul „koptathatja” Svájc útjait. Személyautók részére az egész éves matrica – amely a tárgyév előtti év december elsejétől a tárgyévet követő év január 31-ig érvényes – tulajdonképpen 14 hónapi autózásra jogosítja fel vásárlóját. Svájccal azért is érdemes példálódzni, mert élénken él még a köztudatban, hogy az ország polgárainak Svájcot ígértek egykor…
