Az elkövetkező két évben is alacsony marad az infláció, annak ellenére, hogy rengeteg kihívással kell majd szembenézni – nyilatkozta tegnap Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) kormányzója az augusztusi infláció alakulásának ismertetése céljából összehívott sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy gazdaságilag sokkal erősebb országoknak sem sikerült ennyire egyensúlyban tartani a valutájuk árfolyam-ingadozásait, mint Szerbiának.
– A júliusban mért évközi pénzhígulás mértéke 1,2 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a tervezett célinfláció szintje alatt sikerült tartani a pénzhígulást, de a maginfláció (alapinfláció) is jócskán a célhatár alatt alakult – magyarázta a bankkormányzó. Hozzátette, a közelmúltban az irányadó banki alapkamat is a korábbi 11 százalékról 4 százalékos szintre csúszott.
Tabaković szerint a szerbiai bankszektorban sok problémát sikerült orvosolni, most pedig a problémás hitelek kérdésére igyekeznek megoldást találni, és nem a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak növelésén van a hangsúly.
– Persze, a nagyobb bevételek nem jelentenének különösebb veszélyt, hiszen hatására növekedne a kereslet is. A bérek növelése az infláció tekintetében sem jelentene veszélyt, egyelőre azonban nem szívesen „keveredünk” bele ebbe a kérdéskörbe – fűzte hozzá a bankkormányzó.
KERESETTEBB A DINÁR
– Ez elmúlt két évben bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk pénzügyi egyensúlyt teremteni az országban, a dináralapú megtakarítás értéke is a 2012-es adatoknak a háromszorosa. A dinárban felvett kölcsönök aránya is 75 százalékkal nőtt a tavalyi értékekhez képest – magyarázta a bankkormányzó.
A sajtókonferencián arra is kitért, hogy a nemzeti bank által előrejelzett idei évi deficit a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának fog megfelelni, amely 4 százalékkal lesz alacsonyabb a Nemzetközi Valutaalappal (AMF) előzőleg meghatározott célértéknél.
NEM TUDNI, HOGY HOVÁ TŰNT 45 TONNA ARANY
A nemzeti bank devizatartalékai 2015 óta 85 millió euróval gyarapodtak, az aranytartalék pedig 28,3 tonnát „nyom”, ebből 1,01 tonna található Baselban, a Svájci Nemzeti Bankban, a többi pedig az SZNB kincstárában.
A sajtótájékoztatón az újságírók arra is kíváncsiak voltak, hova lett Szerbia aranytartaléka. Tudni vélik, hogy egykoron a baseli kincstárban 46 tonna arany szavatolta a dinár stabilitását. Napjainkra ebből, mint kiderült, valamivel több mint egy tonna maradt. Jorgovanka Tabaković a feltett kérdésre azt válaszolta, ezzel a rejtéllyel – úgy látszik – még sokáig foglalkozhatnak majd a szerbiai illetékesek.
Arra kérdésre, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank szinte napi beavatkozásai a nemzetközi pénzügyi piacon mennyire csökkentették a devizaforgalmat, Tabaković azt válaszolta, minden egyes devizaeladás vagy -vétel a dinár árfolyamának a stabilititása érdekében történt, vagyis azért, hogy elkerülhető legyen a kirívó napi árfolyam-ingadozás, és ne történjenek fennakadások a pénzügyi piacon.
Végül Tabaković azt is elmondta, az elmúlt négy évben igyekezett úgy végezni a munkáját, hogy minden egyes anyagi probléma valós emberek, valódi nevek nehézségeit takarja, amelyre minden bankkormányzónak érzékenyen kell reagálnia, hiszen sokszor emberi sorsokról van szó.
