Ha megvalósulnak az elképzelések, akkor Nagybecskerek az idén csaknem egy tucat emlékművel gazdagodik, ugyanis Nagybecskerek Város költségvetéséből 2016-ban 14,4 millió dinárt irányoztak elő szobrászati alkotásokra.
Az emlékmű-avatási bizottság javaslatait elfogadta a Városi Tanács is. Közvita azonban nem volt. Hogy ezeket a személyeket milyen mércék alapján választották ki, azt nem lehet tudni.
A bizottság megindoklása szerint az emlékművet megérdemlő személyek között van Stefan Lazarević szerb fejedelem (despota) is, aki az előterjesztés szerint „tekintélyes európai vitéz” volt. Nagybecskerekhez való kötődése pedig abból állt, hogy Zsigmond magyar király 1404 körül a vidék városai között az akkori Becskerek kormányzását is rá bízta. Szobra a tervek szerint 8,5 millió dinárba kerül majd.
Továbbá mellszobrot kap dr. Slavko Župunski, aki a Szerb Nemzeti Tanács alapítója volt 1918-ban és dr. Đorđe Radić, a mezőgazdasági tudományok első (szerb) doktora. Többek között emléktáblát kap dr. Kornel Radulović, a tüdőbaj elleni küzdelem bánáti pionírja, Lazar Zuban, aki az első szerb alkotmány megírásán dolgozott, Todor Malbaški, a Zrenjanin hetilap alapítója. Tervben van egy kereszt felállítása is a város Újvidék felőli kijáratánál lévő körforgalmi részen.
Szobrot szeretnének állítani Nyikolaj Romanov utolsó orosz cárnak, akit kivégeztek, rehabilitálták, majd szentté avattak. A megindoklás szerint „a barátok iránti tiszteletből” kell neki szobrot emeltetni Nagybecskereken. A szobra egyébként a belgrádi Orosz Otthonban kiállított szobor hasonmása lesz, és felemelését a Nagybecskereki Szerb Matica, a Ćirilica és a Svetozar Miletić egyesületek adományaiból finanszírozzák majd. Kollégáinak adományaiból terveznek emléktáblát állítani a korán elhunyt Marjan Đulinac építészmérnöknek is.
Az USA-ban élő bánáti szerbek pedig Thomas Woodrow Wilson 28. amerikai elnöknek (1913–1921) saját hozzájárulásukból szeretnének emlékművet állítani Nagybecskereken. A kezdeményezés szóvivője a bégaszentgyörgyi származású Zoran Babić, akit arról ismert meg a közvélemény, hogy annak idején a bégaszentgyörgyi Rocky szobor felállításának egyik kezdeményezője volt. A megindoklás szerint Wilson elnök az idvori születésű Mihajlo Pupin közeli barátja volt, akivel együttműködtek abban, hogy az első világháború utáni békekötésen Szerbia kapja el Bánát ezen részét.
