A zentai Nemes Viktor (75 kg) a vigaszágig jutott a Rióban zajló olimpia második vasárnapján. Viktor óriási alkalmat szalasztott el, hogy a bronzéremért birkózzon a magyar Bácsi Péterrel, mert a vigaszágon egy nagyszerű válldobással 2:0-ra vezetett az egykori világbajnok iráni Said Morad Abdvali ellen, de a második menetben egy pillanat figyelmetlenség elég volt ahhoz, hogy ellenfele mögé kerüljön, s 2:2-vel ő jusson tovább. A bronzmeccs aztán rémesen kezdődött Bácsi számára, az iráni bulldogként dolgozott állásból, így a magyarnak nem sikerült megszereznie élete első olimpiai érmét. Az 59 kg-os súlycsoport döntőjében technikai fölénnyel a kubai Ismael Molina nyert a japán Sinobu Ota ellen.
Nem tudunk arról, hogy a történelemben volt-e dán átok a magyarok számára, mindenesetre tegnaptól létezik, hiszen a 75 kg-os Mark Overgaard Madsen megálljt parancsolt előbb a zentai Nemes Viktornak, majd az elődöntőben a magyarországi Bácsi Péternek. A világbajnoki ezüstérmes versenyző méltóképp bírta a zentai rohamait, s a küzdelem 2. percében Viktort intették meg, de ebből a helyzetből felállt a szerbiai válogatott birkózó. Sajnos, a második menetben is Nemest küldték le parterre-be, s itt már nem volt menekvés: egy igen látványos védekezés közepette Madsen egészen a szőnyeg széléig cipelte, ott végül sikerült eldobnia ellenfelét, s bár volt lehetőség visszavágni, Viktor nem tudott mit kezdeni vele a szőnyegen. Volt ebben a meccsben minden, a szerbiaiak visszajátszást is kértek, de sikertelenül, a viking egy árnyalattal jobb volt, s megérdemelten jutott tovább. Aztán árgus szemmel figyeltük a menetelését, mert számára Bácsi Péter következett, aki parádésan jutott az elődöntőbe. A selejtezőkben 1,44 perc alatt technikai tussal végzett a kolumbiai Carlos Jaramillóval, majd ugyanez volt a sorsa a bolgár Daniel Alekszandrovnak is, aki előzőleg nem kis meglepetésre legyőzte a többszörös világ- és Európa-bajnok örmény Arsen Julfalakyant, aki nem mellesleg a londoni ezüstérmét védte. A bolgár úgy kikapott nem egész 3 perc alatt, hogy sírva hagyta el a szőnyeget, majd az azeri Elvin Mursaliyev következett, aki ellen Bácsi 5.0-ra nyert. Igen ám, de jött ez a Madsen fiú, aki Bácsi rohamait is állta, Bácsit megintették, s ezzel a soványka egy ponttal jutott a dán a döntőbe. A vigaszágon aztán Viktornak a 2011-es világbajnok iráni Said Morad Abdvali volt az ellenfele, s ha túljutott rajta, Bácsival küzdhetett meg a bronzéremért. Minderről a címoldalon olvashatnak.
59 kg-ban csak Szerbiának volt képviselője, méghozzá a másik zentai, Frísz Krisztián. A tapasztalt birkózónak ez a második olimpiája, sajnos nem tudta megismételni pekingi jó szereplését, ahol a 7. helyen zárt. Kriszti a rajton az üzbég Elmurat Tasmuradovtól kapott ki, s bár ellenfele az elődöntőig jutott, ott nem kis meglepetésre kikapott a kubai Ismael Borrera Molinától (4:1 – a kubainak eddig egy ismert eredménye van, méghozzá egy aranyérem a 2012-es pánamerikai ifjúsági játékokról…), így Kriszti nem jutott el a vigaszágra. E súlycsoportban is bőven volt meglepetés, hiszen sorra buktak el a világ- és Európa-bajnokok. A legnagyobb meglepetést a sehol sem komolyan jegyzett japán Sinobu Ota okozta, hiszen a selejtezőkben legyőzte Mohammad Soryant, akinek egyszerűen lehetetlenség összeszámolni a világ- és Ázsia-bajnoki címeit, s vele kapcsolatban elég csak annyit mondani, hogy olimpiai címvédő volt az 55 kg-os súlycsoportban. A japán ezután a szintén jegyzett norvég Berget győzte el simán, majd újfent óriási meglepetésre igen furcsa, de bátor és kivételes erőt mutató módon betusolta az azeri Bajramovot, és a döntőben a már említett kubaival találkozott. S akkor csak róluk szóltunk, nem említettük az orosz Labazanovot, aki szintén a selejtezőben pottyant ki, nem rúgott labdába a két koreai sem, és csak egy győzelmet aratott az amerikai Thielke is. Ilyen volt ez a súlycsoport!
