Kétszáz évvel ezelőtt kezdődött a nagybecskereki Megyeháza – a mostani városháza – építése. Ennek kapcsán tematikus képkiállítás nyílt hétfőn a város főterén.
A Megyeházát 1816-ban kezdték el építeni, az 1807-es nagy tűzvész után, amelyben Nagybecskerek szinte teljes központja leégett. A terveket Fischer József építészmérnök készítette. A barokk stílusú épület 1820-ban készült el.
Az 1779-től Torontál vármegye székhelyeként szolgáló Megyeháza bővítésre szorult, ezért Pártos Gyula és Lechner Ödön budapesti építészmérnökök (a magyar szecesszió megteremtői) tervei alapján 1885 és 1887 között átépítették, és két oldalszárnnyal kibővítették az épületet. A munkálatok során előkerültek az 1711-ben lebontott vár alapfalai, valamint emberi maradványok és egyéb tárgyi leletek. A tetőzetet Zsolnay-cserepeket kapott, a főlépcsőt a cseh származású Eduard Kracman üvegmester vitrázsai (Bölcsesség, Igazság, Erő) díszítették, de azokat több mint egy évtizeddel ezelőtt fel kellett újítani, mivel jégverésben tönkrementek.
Az épületben 135 irodahelyiséget labirintusszerű folyosók kötnek össze. Az első emeleten eredetileg az ispán és az alispán hivatali és magánhelyiségei voltak. Kiemelkedő szépségű a barokk terem (nagyterem) illetve a kék szalon.
Nagybecskerek főterének a felújítása után lehetőség nyílott arra, hogy kiállításokat szervezzenek a szabad ég alatt is. Ružica Cvetić, Nagybecskerek Történelmi Levéltárának igazgatója elmondta, hogy a jövőben is arra törekszenek, hogy a tematikus kiállításokon bemutassák a város történelmét, hogy a polgárok is megismerhessék. Szerinte az effajta kiállításokat a járókelők a nap bármely szakában, ha erre járnak, megtekinthetik, és elolvashatják a kiállított anyagot, amire a szűkös kiállítóhelyeken nincs lehetőség.
A kiállítás előkészítésében a Nagybecskerek Történelmi Levéltárának anyaga mellett többek között felhasználták Jugoszlávia Múzeumának a fényképanyagát is. Mint Filip Krčmar történész elmondta, a városháza történetét 15 pannón mutatják be, és három történelmi szakaszra bontották: az osztrák–magyar időszakra, a két világháború közötti időszakra és a második világháború utáni időre.
Nagybecskerek múltjának a bemutatása a közelmúltig rendszerint az első világháború végével kezdődött. Pacsa Árpád történelemtanár örvendetesnek tartja, hogy kezd tudatosodni a város közvéleményében az, hogy az 1880-as 1890-es évek és a XX. század első évtizede Nagybecskerek város egyik lendületes fejlődési szakasza volt.
A nagybecskereki városháza épülete folyamatos karbantartást és felújítást igényel. Čedomir Janjić polgármester azt ígérte, hogy ez év vége felé megpróbálják felújítani az épület legszebb részét: a barokk termet. Bútorzatának a felújítása két évvel ezelőtt már megtörtént.
