A hágai törvényszék bírói tanácsának értékelése szerint Szerbiának mielőbb módosítania kell törvényhozását, hogy az összhangba kerüljön nemzetközi elvárásoknak megfelelő kötelezettségeivel. Ezen kötelezettségek egyike Petar Jojić, Vjerica Radeta és Jovo Ostojić, a Szerb Radikális Párt politikusainak letartóztatása és kiadatása Hágának – hangsúlyozta tegnap a három politikus ellen büntetőeljárást folytató bírói tanács.
A szóban forgó radikális politikusok letartóztatását és kiadatását a hágai törvényszék először tavaly januárban kérte Szerbiától. A politikusokat a Vojislav Šešelj-ügyben kapcsolatos megfélemlítéssel, lefizetéssel, a tanúk befolyásolásával és a bíróság megsértésével vádolják.
– Az SZRP három politikusa letartóztatásának és kiadatásának megtagadására nem szolgálhat kifogásul a szerbiai törvényhozás. Szerbiának nemzetközi kötelezettségei vannak, ennek értelmében a törvényhozásnak mielőbb módosulnia kell – olvasható a bírói tanács döntésében, amelyben újfent követelik a radikális politikusok letartóztatását és kiadatását.
A belgrádi Felső Bíróság háborús bűnök feltárásával foglalkozó osztályának háromtagú bírói tanácsa május közepén megerősítette a bíróság elsőfokú döntését, miszerint a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény értelmében nem teljesültek az SZRP három tisztségviselője kiadásának feltételei. A Felső Bíróság értékelése szerint a szóban forgó törvény értelmében Szerbia csak a legsúlyosabb háborús bűnök, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel és népirtással terhelt állampolgárait köteles kiadni Hágának.
A hágai törvényszék bírói tanácsa szerint Szerbia elmulasztotta tájékoztatni a törvényszéket arról, hogy a belgrádi Felső Bíróság ezen döntése hogyan befolyásolja az együttműködést a hágai intézménnyel. A törvényszék nem osztja a belgrádi Felső Bíróság azon véleményét, hogy Szerbia kizárólag a legsúlyosabb bűntettek elkövetésével vádolt állampolgárait köteles kiadni Hágának.
A hágai törvényszék statútuma 29. szakaszának értelmében Szerbia a hágai törvényszék minden egyes megkeresése terén köteles együttműködni – áll a bírói tanács tegnapi döntésében. Mint hozzátették, igaz, hogy a törvényszék statútuma nem tartja bűntettnek a bíróság megsértését, a törvényszék eddigi gyakorlata azonban határozottan megerősítette, hogy a törvényszék hatásköre a bíróság megsértésének bűntettére is kiterjed. A bírói tanács kéthetente követel Szerbiától jelentést arról, hogy mit tesz a három politikus letartóztatásának és kiadatásának ügyében.
Reagálva a hágai törvényszék követelésére, hogy Szerbia módosítsa törvényhozását, majd tartóztassa le és adja ki a Szerb Radikális Párt három politikusát, Toma Fila belgrádi ügyvéd közölte, hogy ilyesmit esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa követelhet Szerbiától, nem a törvényszék vagy annak bírói tanácsa. A hágai törvényszék csupán egy bíróság, a Biztonsági Tanács pedig az alapító – nyomatékosította az ügyvéd, aki korábban több szerbiai vádlottat is képviselt a hágai törvényszék előtt.
Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke szokatlannak tartja a törvényszék követelését, értékelése szerint Hága egyre kifejezettebb nyomást gyakorol Szerbiára. Eddig soha senki nem kérdőjelezte meg a háborús bűnök területét szabályozó törvényeket, vagy a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt, ezért ennyire meglepő a bírói tanács követelése – hangsúlyozta Ljajić, aki attól tart, hogy a jövőben csak fokozódni fog a Szerbiára gyakorolt nyomás.
Milan Škulić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának tanára egyetért Ljajićtyal, hogy a törvényszék követelése meglehetősen szokatlan a XXI. század joggyakorlatában. Az vitathatatlan, hogy Szerbia köteles együttműködni a hágai törvényszékkel, viszont kizárólag a szerb törvényekkel összhangban – magyarázta Škulić.
– Emlékeztetnék arra, hogy a szintén a bíróság megsértésével vádolt Florence Hartmann letartóztatását és kiadatását, vagy a francia törvények módosítását Franciaországtól nem követelte Hága. A modern jogban enyhén szólva szokatlan, hogy meghatározott esetek miatt módosítanak törvényeket. Civilizálatlan dolog konkrét emberek miatt törvényeket módosítani. Arról nem beszélve, hogy sem a szerbiai, a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény, sem a törvényszék statútuma nem említi a bíróság megsértésének vagy az igazságszolgáltatás akadályozásának bűntettét, amivel az SZRP három politikusát vádolják. Ezek a bűncselekmények a hágai törvényszék gyakorlatában a jog szempontjából igencsak különös módon „alakultak ki”, mintha a törvényszék kihasználta volna a meglévő joghézagokat. Emiatt viszont jogosan megkérdőjelezhetjük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyik alapelvét, a törvényességet, hiszen a törvényesség megköveteli, hogy büntetőjogilag senkit ne vonjanak felelősségre olyan bűncselekményért, ami a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a hatályos törvények értelmében nem volt bűncselekmény – érvelt Škulić.
