Vasárnap, június 19-én a palicsi Nyári színpadon mutatják be a Seherezádé című balettelőadást, amely a Szabadkai Filharmónia és a Raičević Balettiskola együttműködésével jött létre.
Szűcs Mihály, a filharmónia művészeti tanácsának elnöke elmondta, egy nagy és komoly projektumról van szó, Rimszkij-Korszakov Seherezádéjáról, amelyet vasárnap este nyolc órai kezdettel mutatnak be Palicson, illetve rossz idő esetén egy nappal később. Jegyek a koncertre a Városháza alatt lévő ajándéktárgyboltban és a helyszínen kaphatók 400 dináros áron.
– A mű nehézségét és komplexitását mi sem fejezi ki jobban, minthogy megfeszített munkával állították össze, számomra külön öröm, hogy ezúttal balettosok is szemléltetik az 1001 éjszaka meséin alapuló művet – mondta Szűcs Mihály.
A Szabadkai Filharmónia mindig is törekedett az együttműködésre más intézményekkel, zenészekkel, így jött létre ez az előadás is a Raičević Balettiskolával.
Natalija Raičević, a balettiskola igazgatónője elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy élő zenekarral léphetnek színpadra, ami neki régi vágya is volt, ugyanis így a gyerekek a filharmónia zenéjére táncolhatnak. Elmondta, igen összetett előadásról van szó, amelyben az iskola 34 alsó tagozatos tanulója vesz részt, 1–4. osztályosok, illetve az újvidéki középfokú balettiskola két táncosa, és reményeik szerint az előadás hasonlítani fog a világ nagy színpadain látható darabokhoz. A 34 gyerek váltani fogja egymást, nem egy időben lesz mindenki színpadon, mondta el az igazgatónő, majd hozzátette, hogy igyekeztek a kosztümök kidolgozásában is az eredetihez közelíteni.
Dr. Huszár Elvira karmester elmondta, egy ősbemutatót láthat vasárnap a közönség a Nyári színpadon, amely Rimszkij-Korszakov legfrappánsabb műve.
– Ez egy programzene, hiszen az 1001 éjszaka meséin alapul, én röviden így foglaltam össze: A kegyetlen Sahriár szultán a női nem hűtlenségén felbőszülve megesküszik, hogy a nászéjszaka után minden feleségét megöli. Seherezádé, hogy az életét mentse, meséket mond a szultánnak, akit azok annyira lekötnek, hogy halogatja a kivégzést, majd megkegyelmez neki. Rimszkij-Korszakov bővérű bevezetőjében a gonosz szultánt ábrázolja káprázatosan, ezenkívül pedig további öt mesét dolgoz fel. A mű nagy szimfonikus zenekarra íródott, ez pedig komoly feladat elé állítja a zenekart és a balettkart, de igyekszünk a maximumot nyújtani – mondta a karmester.
Rimszkij-Korszakov 1888-ban írta a Seherezádé című zenekari szvitet, melyet a zeneszerző zseniálisan színes hangszereléssel és „keleti ízekkel” fűszerezett. Az ősbemutató 1888. október 28-án hangzott el Szentpéterváron, a szerző vezényletével. A mű címe és a tételek elnevezései az Ezeregy éjszaka meséire utalnak.
Tóth Imre, a filharmónia szóvivője a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy nemrégiben változások voltak a vezetőségben. Miroslav Jovančić helyét, aki 2007 óta állt a filharmónia élén, a tisztújító közgyűlés döntése értelmében Zsiga Pál, a zenekar koncertmestere vette át, de a művészeti tanácsban is változások voltak, annak új elnöke Szűcs Mihály lett, aki a távolabbi tervekről is beszélt. Mint elmondta, a nyári időszak után egy őszi koncert megvalósítását tervezik. Emellett az évente hagyományosan megtartandó két hangverseny, a városnapi és az újévi sem marad el.
– Természetesen a megújulóban lévő filharmónia több új tervvel is előrukkol majd. Ki kell mondani, hogy mostoha körülmények közé kerültünk, mint sok más szervezet is, de rengeteget dolgozunk és fáradozunk terveink megvalósításán. Mi a város kissé szürkülő komolyzenei palettájába szeretnénk új, üde színfoltokat vinni. Erre törekszünk a Seherezádéval is, amely szinte ősbemutató lesz. Utoljára 1953-ban játszotta ezt a filharmónia, de így, balettal, táncosokkal soha nem szerepelt nálunk. A további terveink megvalósítása a támogatásoktól is függ – mondta Szűcs.
A Szabadkai Filharmónia története három nagy korszakra osztható. Az 1908. február 12-én megtartott első hangversenytől a világháború kitöréséig tartó időszak, amelyet Lányi Ernő neve fémjelez, úgy él a köztudatban, mint a zenekar hőskora. Lányinak talán éppen az a legnagyobb érdeme, hogy létrehozott Szabadkán egy szimfonikus zenekart, amely alig egy-két év leforgása alatt országos hírnévre tett szert, s amellyel szívesen muzsikáltak az Európa különböző országaiból érkező művészek.
