A parlament a belügyminiszter javaslatára kiszélesítette a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét 127 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett.
Illegális bevándorlókat fogott el a rendőrség (Fotó: MTI)
A módosítás eredményeként az idegenrendészeti hatóság nem utasíthatja ki azokat a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó személyeket, akiket a külső határ szerinti határvonaltól, illetve határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül tartóztatnak fel.
A rendőrségnek ehelyett ezeket az embereket át kell kísérnie a határzár legközelebbi kapuján, amit követően az érintettek menekültügyi kérelmet nyújthatnak be. Abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrségnek az ilyenkor korábban megszokott intézkedéseket kell végrehajtania.
A biztonság fokozása érdekében tett jelentős lépésként értékelte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó, hogy a parlament hétfőn döntött a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körének bővítéséről. Mint mondta, ezzel megelőzhető, hogy Magyarországon nagy létszámban tartózkodjanak illegális bevándorlók és csökken a befogadó állomások leterheltsége is.
A főtanácsadó ismertette, hogy akik erőszakos tiltott határátlépést követnek el és ezt a rendőrség tudja bizonyítani, azokat továbbra is büntetőeljárás alá vonják és bíróság elé állítják. Hozzátette: a módosításokat az indokolta, hogy sok esetben nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt, a nyílt táborokba vitt migránsok pedig – az eljárás végét meg nem várva – nagy arányban odébbálltak.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy azok a migránsok, akik nem követtek el bizonyítható bűncselekményt, hanem szabálysértéssel – például már megbontott kerítésszakaszon, kamionba vagy vasúti szerelvénybe bújva – jöttek át a határon és 8 kilométeren belül feltartóztatják őket a hatóságok, azokat visszakísérik a belépési pontra, ahol menekültügyi kérelmet terjeszthetnek elő. A törvénymódosítás lehetővé teszi az eljárások gyors lefolytatását, kiutasítást pedig nem alkalmaznak az érintettekkel szemben – tette hozzá az államtitkár, aki a legfőbb célként határozta meg, hogy jogellenesen senki ne tartózkodhasson Magyarországon.
Kontrát Károly az ásotthalmi tranzitzónát érintő felvetésre azt mondta: a jelenlegi két zóna – a tompai és a röszkei – jól ellátja feladatát, ha nagyobb szükség lesz újra, akkor születik végleges döntés.
