A nyugdíjak és a közszférában dolgozók bérei még legalább egy, vagy másfél évig nem emelkedhetnek, emellett sürgősen végre kell hajtani a közszféra karcsúsítását is, – így vélekedik James Roaf a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai missziójának vezetője. Az IMF képviselői csütörtökön érkeztek meg Belgrádba és a tervek szerint mintegy két hétig vizsgálódnak majd a Szerbiával megkötött készenléti hitel-megállapodás negyedik felülvizsgálata keretében.
A valutaalap képviselője szerint a közszférában a korábban már betervezett leépítések nem a megfelelő ütemben haladnak. Így az ott foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a versenyszférában dolgozók számát és a béreik is magasabbak. A közszférában máig is még mintegy 750 ezren dolgoznak, ami több mint Szerbia jelenlegi lakosságának az egytizede. A kormánynak, azon belül az egészségügyi és az oktatási minisztériumnak, minél előbb meg kell határozni, hol van létszámfelesleg és meg kell kezdeni a leépítéseket. A reformok folytatását és azon belül az ésszerűsítéseket a kedvezőtlen demográfiai adatok miatt is nagyon fontos mihamarabb folytatni, hiszen ma ott tartunk, hogy Szerbiában minden dolgozóra jut már egy nyugdíjas.
Szerbia 2015 elején kötött megállapodást az IMF-el, ami egy 1,2 milliárd euró értékű, hároméves készenléti hitelről szóló szerződés. Mint ismeretes, a valutalap szakemberei az ilyen típusú hiteleket általában mindig szigorú reformintézkedések megvalósításához kötik. Országunk a megállapodásban a közszféra reformja és ésszerűsítése mellett a veszteséges állami vállalatok helyzetének rendezését és az államadóság csökkentését is feltételként fogadta el. A negyedik revízió még februárban elkezdődött, de az IMF képviselői megszakították azt és a folytatást a választások utánra időzítették.
A szerb fél – köztük Vučić miniszterelnök is – többször hangsúlyozták, hogy a készenléti hitelt nem szeretnék felhasználni, a megállapodásra inkább csak egyfajta garanciaként tekintenek. Az IMF jelenléte és a reformok véghezvitele ugyanis egyben jelzés a külföldi befektetők és a nemzetközi pénzintézetek számára is, hogy Szerbiában biztonságban tudhatják a pénzüket, illetve, hogy az országban érdemes befektetni. Az IMF szempontjából egyébként szokványosnak számít, hogy az együttműködő országokban a választások idejére felfüggesztik a felülvizsgálatot.
James Roaf, Belgrádba érkezését követően a NIN hetilapnak adott nyilatkozatában kitért rá, hogy a 2015 évben az ország pénzügyi eredményei meghaladták a várakozásokat, ami lehetővé tette a nyugdíjak növelését, valamint a közszférában a minimális béremelést. Ehhez az is hozzájárult, hogy az infláció alacsonyabb volt a vártnál. Ugyanakkor a közszférában a leépítésekben tapasztalt késedelem miatt az összes költségek lassabban csökkennek az elvártnál. Ez azt jelenti, hogy idén nem kerülhet már szóba a közszférában a béremelés, de valószínűleg még jövőre sem, ha nem sikerül további jelentős megtakarításokat megvalósítani. Ennek esélyeit Roaf egyébként jelen pillanatban nem látja. Hazai sajtóorgánumoknak nyilatkozva az IMF misszióvezetője azon véleményének adott hangot, hogy az állami szektorban a leépítéseket nem valamiféle „fűnyíró elv” alapján kellene végrehajtani, hanem a szolgáltatások minőségének megőrzését, illetve a hatékonyság növelését kellene szem előtt tartani.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Szerbia polgárai mikortól számíthatnak az életszínvonal emelkedésére, Roaf azt felelte: az ilyen reformok rövidtávon nagy kihívást jelentenek, mert kezdetben a reális bevételek csökkenhetnek. Ugyanakkor bíztatónak nevezte a tényt, hogy az első negyedévben nőtt az exporttevékenység, a GDP növekedésének kilátásait pedig az eredeti 1,75 százalékról áprilisban már 1,8 százalékra növelték. Éves szinten szerinte a társadalmi össztermék akár 2-2,5 százalékkal is bővülhet.
Hétfőn, június 13-án az IMF küldöttsége a szerb kormány és a Szerb Nemzeti Bank képviselőivel tárgyal.
