Szerbiában már négy éve hivatalosan 121 dinárt fizetnek egy óra munkáért. Az Eurostat adatai szerint a minimálbér értékének tekintetében csak Albánia, Bulgária és Macedónia marad le Szerbiától egész Európában.
Egyelőre úgy tűnik, nem fog egyhamar változás beállni ezen a téren, ugyanis a minimálbér emelése kapcsán döntő szava az államnak van, a politikusok azonban éppen az új kormány megalakításával foglalatoskodnak.
A szakszervezetek már szinte hagyományosan követelik a növelést, a munkaadók pedig ugyanúgy ellenzik, és általában az államvezetés talál végül kompromisszumos megoldást mindkét fél problémájára.
– Az új kormány megalakulására várunk, és tisztában vagyunk azzal, hogy kemény harc vár ránk – magyarázta Milorad Panović, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (FEÁSZ) képviselője, amely az Önálló Szakszervezettel az egyetlen tömörülés, amely képviselteti magát a szociális-gazdasági tanácsban, és az egyetlen tömörülés, amely februárban a minimálbér 140 dinárra való emelését követelte, hogy a havi jövedelem elérhesse a 24.360 dinárt.
– Már négy éve változatlan ez az érték, az állam pedig legtöbbször a munkaadók pártjára áll. Mi tüntetésekbe is kezdenénk, radikális módszereket is alkalmaznánk, de félő, hogy akcióink eredménytelenek lennének, hiszen Szerbiában nagy szó az, ha valakinek van munkája – magyarázta a szakszervezeti képviselő, aki szerint az állami szektorban dolgozókat még valahogy lehet ösztönözni ilyesmire, a magánszférában dolgozók azonban sokkal passzívabbak.
– Amikor a munkatörvény elfogadása ellen tüntettünk, mindössze 15 ezer ember jött össze. Más országokban sokkal többen mennek ilyenkor az utcákra – nyilatkozta.
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke, és rámutatott arra, hogy az országban jelenleg nincsenek meg a feltételek a minimálbér növelésére.
Ennek ellenére az elnök nem zárkózik el ettől a kérdéstől.
– Természetes, hogy napirendre fog kerülni ez a kérdés, hiszen össze kell hangolni a munkadíjakat az infláció mértékével. A probléma azonban az, hogy a legtöbb munkaadó kiadásai is folyamatosan nőnek, ezért nehéz megoldani az emelést – húzta alá Atanacković.
A szociális-gazdasági tanácsnak egyébként ebben az évben három rendes és két rendkívüli ülése volt. Legutóbb március 18-án ültek össze, akkor az akkori munkaügyi minisztert, Aleksandar Vulint választották meg ülésvezetőnek, akinek a mandátuma a következő év áprilisáig szól, már ha helyet kap az új kormányban. A 2017-es minimálbér értékéről a tanácsnak szeptember közepéig kell döntenie. Noha a szerv a kormánytól függetlenül is működhet, valószínű, hogy az új összetételű kormány megalakulásáig nem lesz aktuális ez a téma.
|
Az Európai Unió tagállamai közül legalacsonyabb minimálbért, havonta 184 eurót, Bulgáriában kapnak a dolgozók. A listavezető Luxembourg, ahol a dolgozók átlagban 1923 eurót vihetnek haza, a britek pedig több mint 1500 eurót keresnek. A régió országai közül Bosznia-Hercegovinában 191, Montenegróban 193, Horvátországban viszont 396 euró a minimálbér. Albániában és Macedóniában azonban csak 131 és 149 euró. |
