Az Országgyűlés elnöke szerint ma a magyar nemzet egy összetartóbb és a magunk számára is láthatóbb közösséget alkot, mint ezelőtt nyolc-tíz éve.
Kövér László (Fotó: MTI)
Kövér László a Karc FM rádió Magyar hangok című műsorában pénteken azt mondta: június 4-e továbbra is egy gyászos nap a történelemben, a trianoni tragédiát a mai napig részben nem tudták feldolgozni, részben a következményeket nem tudták kiküszöbölni. Ugyanakkor a magyar életerőről, a magyar közösségek megmaradás iránti vágyáról is árulkodik az azóta eltelt időszak, és ez felfogható egyfajta sikerként is – mutatott rá. Úgy fogalmazott: vannak olyan szituációk, amikor a túlélés is önmagában siker.
Ugyanakkor új korszak kezdődött a gondolkodásban és együttműködésben. Szerinte a magyar kormány eltökélt, következetes és építő nemzetpolitikájának eredményeként nemcsak a Kárpát-medencei magyarság közösségei erősödtek meg lélekben, és egyik-másik helyen politikailag is, hanem a világban szétszóródott magyar nemzet más, diaszpórában élő közösségei is.
A székelység szimbólumait érintő felvetésre az Országgyűlés elnöke azt mondta: a székelység a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmének a szimbólumává vált. A többi közösség is őket tekinti példának, a székely zászló és a székely himnusz ezért válhatott többé, mint pusztán egy 800 ezres lélekszámú közösség önazonosságának jelképe. A székely himnusz ma már nem véletlenül hangzik el minden ünnepség végén a magyar után, van amikor spontán módon. A székely zászló szerinte nem utolsósorban a románok agresszív politikájának az eredményeként vált a trikolór mellett egy nemzeti jelképünkké.
Azt mondta, azért döntött úgy, hogy az uniós helyett a székely zászló lobogjon az Országgyűlés épületén, mert méltánytalan az az elbánás, amiben az unió részesíti a magyar nemzeti közösségeket a határainkon kívül, de méltánytalan és felháborító az is, ahogy az unió intézményei viszonyulnak 40 milliónyi kisebbségben élő európai polgárhoz.
Kövér László a migrációval összefüggésben arról beszélt, ez a kérdés is alkalom, hogy felhívják a figyelmet a többségi nemzetek politikusainak arra, vannak olyan erők a háttérben, amelyek általában szeretnék a nemzeteket eltörölni és egyfajta globális semmibe homogenizálni. A globális tendenciák abba az irányba visznek bennünket, ha nem állunk ellent, hogy általában véve megszűnik Európa kulturális, nyelvi sokszínűsége. Ennek nagyon fontos eszköze az illegális migráció erőltetése, szervezett végrehajtása – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy bármerre járt, a Kőrösi Csoma Sándor-programot mindenütt dicsérettel illették a magyar közösség részéről. Szavai szerint valamit nagyon megtaláltak, valamire nagyon ráérzett a nemzetpolitikai kormányzat, ugyanakkor a megoldáshoz akkor tudnak eljutni, ha a többségi politikai elitek végre hajlandók felfogni és elfogadni, hogy nem „mi vagyunk egymásnak ellenségei”. Katasztrofális és tragikus hiba a románok vagy néha a szlovák politikusok részéről nemzetbiztonsági kockázatot, belső ellenséget feltételezni az ottani magyar közösségekről. Közép-Európa, illetve a Kárpát-medence a közös hazánk, amit az egyre erősödő globális kihívásokkal szemben együtt kell megvédeni – rögzítette.
Szerinte gondolkodásbeli fordulatra van szükség, és a migránsválság talán egy lépés ebbe az irányba. Kövér László felidézte az önkéntes és spontán kiállást a V4-ek részéről hazánk felé, amikor a déli határokat próbálták megvédeni, ami több volt mint szimbolikus segítségnyújtás. Figyelemre méltó, hogy a bennünket támadó kórusba nem állt be Románia, dacára, hogy ilyen rossz a román–magyar politikai helyzet 1990 óta nem volt.
Kárpátaljáról azt mondta, a mostani rendkívül nehéz helyzet olyan veszélyt idéz elő, ami könnyen eredményezheti, ha nem fognak össze, akkor a magyar közösség elmúlt negyedszázados áldozatvállalása, kitartása hiábavaló volt. Utalt a gazdaságfejlesztő csomagra, és jelezte: a pályázatokat hamarosan kiírják.
Felvidéken a Híd-Most és Bugár Béla bár mutat némi érdeklődést az ottani magyarok problémái iránt, de sosem kerülhet olyan státuszba a magyar kormány számára, mint a Magyar Koalíció Pártja. Kitért arra, hogy nemsokára az MKP-nál tisztújítás lesz, és azt gondolják – anélkül, hogy bele akarnának szólni –, hogy olyan, a fiatalokat magába foglaló vezetés kell, amelyik hitet tud adni „a megmaradt kurucainknak”, hogy érdemes a magyar megmaradásért küzdeni. Kövér László a legjobbnak a helyzetet Délvidéken látta.
