Tíz éve, 2006. május 26-án hangzott el a szocialisták választási győzelmét követő balatonőszödi MSZP-frakcióülésen Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde, amelynek szeptemberi nyilvánosságra kerülése országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki.
Gyurcsány Ferenc érkezik az MSZP frakcióülésre az őszödi beszéd kiszivárogtatása utáni napon (Fotó: MTI)
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának az őszödi beszédről szóló összeállítása szerint a hírhedt beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülése nyomán Magyarország a rendszerváltás utáni időszak legmélyebb politikai válságát élte át. A Magyar Rádió internetes honlapján és híradásaiban tette közzé a birtokába jutott 58 másodperces hangfelvételt, amelyről máig nem derült ki, hogy ki készítette és ki szivárogtatta ki.
Május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány „végighazudta” az előző másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit, s ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit. A kormányfő (aki később a teljes beszédet nyilvánosságra hozta) elismerte a felvétel eredetiségét, mint mondta, az elhangzottakkal a változtatások szükségszerűségére akarta ráébreszteni a frakciót, véget akart vetni a sokéves politikai hazudozásnak. Szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartotta, és nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le. Szeptember 17-én este a miniszterelnök távozását követelő tüntetés kezdődött a Kossuth téren.
Másnap Sólyom László köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy az őszödi beszéd „morális válságot” okozott Magyarországon, amelyet a miniszterelnök reakciói tovább fokoztak, de nem szólította fel őt lemondásra. Az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során, Budapesten a Parlament előtt összegyűlt tömeg egy csoportja a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonult, s miután követeléseiket nem olvasták be, felszedett kockakövekkel kezdték dobálni az épületet, autókat gyújtottak fel. A rendőrök vízágyúval és könnygázzal próbálták megfékezni a támadókat, akiknek végül sikerült bejutniuk az épületbe. A szinte háborús állapotok miatt több órán keresztül szünetelt az MTV adása, csak a hajnali órákra tudták helyreállítani a rendet. Az események idején több mint száz rendőr megsérült, az épületben több mint kétszázmillió forintos kár keletkezett.
2006. október 23-án hajnalra, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezések miatt kiürítették a Kossuth teret, napközben és este azonban újabb atrocitások történtek. Az erőszakos tüntetőket, akik időközben összekeveredtek a Fidesz Astoriánál tartott gyűléséről távozókkal, a rendőrség könnygáz és gumilövedék bevetésével oszlatta fel, az összecsapások éjszakáig folytatódtak. A zavargások során a mentők száznál több sérülést láttak el, a rendőrök több mint 100 embert állítottak elő jogellenes cselekmények miatt. Az október 23-ai erőszakos rendőri fellépést a Fidesz és civil jogvédők is kifogásolták, több feljelentés született az ügyben, rendőrök és tüntetők ellen is.
2010 júniusában a hivatalba lépett Orbán Viktor kormányfő Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt (miniszterelnöki megbízott) bízta meg a 2006 őszén történt rendőri brutalitások kivizsgálásával.
2015. október 29-én a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős döntésével Gergényi Péter vezérőrnagy, volt budapesti rendőr-főkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztása miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette, míg a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt esetében megszüntették az eljárást.
