Csaknem 150 pavilonban több mint kétszáz kiadó, közöttük határon túliak, mutatja be és árusítja könyveit a budapesti Vörösmarty téren a 87. Ünnepi Könyvhét keretében.
A június 9-étől 13-áig tartó „hosszú hétvégi” könyvünnepet Esterházy Péter író nyitja meg 9-én, délután 16 órakor. Az idei rendezvényre a kiadók közel három és félszáz, kizárólag magyar szerzők művének új kiadását időzítik. Az 1927 óta jegyzett rendezvényhez a 2001-es Olvasás Éve óta 15. alkalommal kapcsolják hozzá a Gyermekkönyvnapokat, ezenkívül Magyarországon mintegy 80 helységben, és ötödik alkalommal Kolozsváron is lesz magyar könyvhét.
A vajdasági kiadók idén is számos újdonsággal érkeznek a rendezvényre – közöttük az újvidéki Forum Könyvkiadó –, hogy ezúttal is közös standon mutassák be az elmúlt egyéves időszak könyvtermését. A szerzők közül többen ezúttal is a helyszínen lesznek, dedikálják műveiket.
– Reményeink szerint tizenkét könyvvel rukkolunk ki a rendezvényen, azaz éves produkciónk kb. harmadával – mondta Virág Gábor, a kiadó igazgatója –, ám ezenfelül is vannak terveink. Egyelőre bizonyosnak tűnik, hogy a könyvhéten bemutatjuk a Mirjana Burzan-Kacziba Ágnes-féle Szerb–magyar szótárt, azt a hiánypótló kiadványt – középszótárt –, amelyre több évtizede vár a közönség. Időközben megjelent ugyan egy zsebszótár, ám új kiadványunk ezen túltesz, még akkor is, ha a hetvenes években közreadott, háromkötetes Szerbhorvát-magyar szótár alaposságát nem éri el. A projektumot az MNT és a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság támogatta. Ugyancsak jelentős vállalkozásnak mondanám a Gerold László szerkesztésében készült Vajdasági magyar irodalmi lexikont, ami tkp. bővített kiadása az 1918–2000-ig szóló korábbi művének. Új kiadványunk korlátozódik a vajdaságiakra, és felöleli a 2014-ig terjedő történéseket.
– Ezen kapitális művek mellett örömmel jelenthetem be a következő kiadványokat is: Juhász Erzsébet: Határregény című könyvét, amely egy kötetben tartalmazza a művet magyar és szerb nyelven, fordítója: Dušica Drev Spasojević és Vladimir Popin, továbbá Bencsik Orsolya: Több élet kisregényét, amelyet a Magvető Kiadóval közösen adtunk közre. A könyvhét közönsége elé tesszük Jódal Kálmán Die Liebe prózakötetét, Terék Anna: Vajdasági lakodalom című drámakötetét, Faragó Kornélia: Idők, terek, intenzitások című irodalomtudományi tanulmánykötetét, Silling Léda: Piacok, vásárok, emberek című néprajzi tanulmánykötetét, Raffay Endre: A sárkány bögréje mesekönyvét, Major Nándor: Utcasarkon, ha hátranézünk kisprózakötetét, Börcsök László: Örökség című regényét, valamint Klamár Zoltán Kanizsai mindennapok című művelődéstörténeti kiadványát. A felsorolásból kitűnik a műfaji változatosság, és talán az is, hogy a kiadó – mint eddig is –, továbbra is épít minden generációra, és folyamatosan törekszik a fiatal szerzők megszólítására is – fűzte hozzá az igazgató. – Nem csak írókra gondolok, hanem mindazokra a szakemberekre, akik nélkül nincs könyvkiadás. Egy példát említek: az utóbbi években legalább féltucat kiváló fiatal illusztrátort tudtunk angazsálni, akiknek a közreműködése felpezsdítette kiadásunkat. Valóban jó érzés, hogy van utánpótlás, és van kivel dolgozni. Épp ennek köszönhetően folytatjuk – várhatólag még idén –, több fiatal szerző művének megjelentetését, közöttük T. Kiss Tamást, Kocsis Árpádot, Csík Mónikát, Fehér Viktort és Vázsonyi Csillát említhetem.
