Aleksandar Vučić kormányfő, az április 24-én megtartott rendkívüli köztársasági parlamenti választásokon elsöprő sikert arató Szerb Haladó Párt elnöke már akkor bejelentette, hogy mi áll a szerb kormány következő összetétele tevékenységének középpontjában, amikor elárulta, hogy a kormány programja legalább százoldalas lesz. Tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott beszélgetés során Belgrádban megerősítette, hogy a mielőbb elvégzendő feladatok listáján első helyen a közszféra karcsúsítása, valamint az állami vállalatok átszervezése áll.
Súlyos feladatok várnak a szerb kormányra és az államvezetésre, nyomatékosította Vučić, majd elégedetten számolt be az IMF küldöttségének a köztársasági büdzsében uralkodó állapotokról, mert mint aláhúzta: a bevételek a gazdaság bevételei növekedésének köszönhetően folyamatosan gyarapodnak. Ez persze még nem elég ahhoz, hogy az ember elégedetten dőljön hátra a fotelben, a kiadásokat és a kockázatot tovább kell csökkenteni, fűzte hozzá Vučić.
A Vučić vezette szerb delegáció és James Ruffal az élen az IMF küldöttsége megvitatták, hogy miként alakult eddig a pénzügyi szervezet által jóváhagyott készenléti hitelcsomag feltételeinek végrehajtása. A találkozó a hitelcsomag júniusban esedékes negyedik felülvizsgálatának előkészítése volt.
Ismeretes, hogy az IMF egyik leggyakrabban hangsúlyozott feltétele a közszféra karcsúsítása. Ehhez kapcsolódóan Vučić elismerte, hogy a kormány késik az elbocsátásokkal, ugyanúgy, mint az állami vállalatok átszervezésével. A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Vučić azt mondta, hogy az IMF a találkozón hallottak mentén a tervezett 1,8 százalék helyett 2,3 százalékra becsüli az idei gazdasági növekedést. A nemzetközi pénzügyi szakértők becslése szerint jövőre 4 százalékot tehet ki a növekedés Szerbiában, és ha ez valóban így lesz, akkor ennek a mutatónak a tekintetében Szerbia Európa minden másik országát lekörözi, emelte ki Vučić.
– Súlyos és komoly rendszerbeli reformok végrehajtása vár ránk. Ezekhez a reformokhoz kértük a lakosság támogatását április 24-én. A költségvetési eredmények jók, a büdzsében uralkodó állapotok kiválóak. Az IMF képviselőivel a legnagyobb és leginkább nehézségekkel küszködő állami vállalatokról is beszélgettünk, a Petrohemijáról, a Bori és a Resavicai szénbányákról. Ezek a vállalatok mind rendkívül kockázatosak – fogalmazott Vučić az SZRTV-nek nyilatkozva az IMF képviselőivel folytatott beszélgetést követően.
A találkozó után Daehaeng Kim, az IMF állandó szerbiai képviselője megerősítette, hogy a pénzügyi szervezet képviselői június közepén érkeznek Szerbiába. Ez lesz az 1,2 milliárd eurós készenléti hitelcsomag negyedik felülvizsgálata, amelyet idén februárban már megkezdtek, ám a választási kampány miatt nem fejeztek be.
A SIKERTELEN DIÉTÁK LEGSIKERTELENEBBJE
A közszféra tervezett karcsúsítása mostanra mind jobban egy klasszikus esztétikai diétára emlékeztet: az ember sokat beszél róla, ám annál kevésbé tesz bármit is terveinek megvalósításáért. Az utóbbi két évben, Aleksandar Vučić 2014-es miniszterelnöki expozéját követően, szinte nem volt olyan hét, hogy ne találkoztunk volna a sajtóban az ésszerűsítés, az elbocsátások, vagy a karcsúsítás szavakkal. Az azóta eltelt időszakban a Szerbiai Képviselőház elfogadott minden szükséges jogszabályt, vagy törvénymódosítást, amelyek mentén minden további nélkül kivitelezhetők lettek volna a tervek. Év elején volt egy kisebb elbocsátási hullám, pontosabban fogadták azoknak a jelentkezését, akik önként távoznának állami munkahelyükről, természetesen végkielégítés ellenében. Ez elsősorban a nyugdíj előtt álló alkalmazottakat érintette. Arról, hogy a lehetőséggel hány személy élt, az illetékesek közül senki nem számolt be.
Konkrét számokról utoljára tavaly decemberben beszéltek az államvezetés képviselői. Akkor azt mondták, hogy 2016. január végéig közel 14 500 személynek kell távoznia a közszférából. Arról, hogy a terveket tettek is követték-e, már senki nem nyilatkozott, és a sajtó sem foglalkozott a témával. Nem sokkal később újabb számok láttak napvilágot, és ekkor már arról értesülhettünk, hogy idén legalább 35 ezer személyt bocsátanak el az állami szektorból.
BEFEKTETŐK FELTÉTELEKKEL
Szintén a gazdasági fellendülés, azaz az évtizedek óta tartó mély kómából való észhez térés témájához kapcsolódóan tegnap a belgrádi sajtóban napvilágot láttak az értesülések, hogy a szerb államvezetés igyekezete talán mégsem volt hiábavaló, és megérte az utóbbi egy évben több alkalommal is beruházókra „vadászni” az Amerikai Egyesült Államokban. Az SZRTV ugyanis tudni véli, hogy egy államokbeli beruházási alap több csődeljárás alatt álló magánvállalatot vásárolna meg Szerbiában. A beruházók feltétele állítólag az lenne, hogy a szerb kormány törölje a vállalatok tartozását az állam irányába, ennek fejében pedig beindítanák a termelést és ismét nyereséges gazdasági társaságokká tennék ezeket a cégeket. A lehetséges vállalatok között említik a Farmakomot, az Interkomercet és a Beohemiját. Az is elképzelhető, hogy az ügylet lebonyolításának érdekében egy új bankot alapítana az állam, amely átvenné a vállalatok tartozását. Bizonyos becslések szerint a hazai vállalatok és a lakosság banki tartozása – amelyet lehetetlen behajtani – több mint 3,5 milliárd eurót tesz ki.
A gazdasági és pénzügyi elemzők egy része semmi kivetnivalót nem lát egy ilyen megoldásban.
– A magánberuházó tapasztalattal és tudástőkével érkezik. Rendelkezik azzal a tudással, amelynek köszönhetően a halálra ítélt vállalatok talpra állhatnának, ismét termelnének és nyereséget valósítanának meg – fejtette ki Aleks Milovanović beruházási tanácsadó.
Az SZRTV szerint a Farmakom, az Interkomerc és a Beohemija tartozása több száz millió euróra rúg. Miután tönkrementek, több ezer alkalmazott került utcára. A szóban forgó vállalatok az állam tulajdonában álló Agrobanknak, a belgrádi Gazdasági Banknak és a Szerb Banknak tartoztak, azok viszont képtelenek voltak behajtani kinnlévőségeiket. A bankok feltőkésítése megoldást jelenthetett volna problémáikra, az állam viszont nemet mondott erre a lehetőségre, így a szóban forgó bankok a három vállalattal együtt csődbe mentek.
A Szerb Bank később a nap folyamán megcáfolta a sajtóértesüléseket, hogy az intézmény csődbe jutott volna. A bank továbbra is működik, és teljesíti a bankokról szóló törvényben foglalt feltételeket, áll a végrehajtó bizottság közleményében.
