Új receptre várva

Tóth Péter

2016. május 10., 16:23

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az ígéretek szerint most következik a gazdasági fellendülés időszaka. A gazdaság fellendítésére vonatkozólag nem létezik általános recept, hiszen minden ország helyzete specifikus. Címszavakban azonban összefoglalható, hogy melyek az előfeltételei egy sikeres gazdasági kitörésnek. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendre jó startpozíciót jelent, ha kedvezőtlen helyzetből indul valaki. Országunk szempontjából ez a feltétel máris kipipázható. A tapasztalatok azt is megmutatják, hogy általában nem elég a természeti kincsekben való bővelkedés. Ez első hallásra meglepően hangzik, de számos példával lehetne illusztrálni. Ma, amikor mindenütt azt olvashatjuk, hogy a tudásalapú társadalom korában élünk, megállapítható, hogy az emberek tudásán és az adott társadalom értékrendjén múlik a gazdasági siker. A nyersanyagkészletek, természeti adottságok nem jelentéktelen, de másodlagos tényezőnek számítanak. Ezenkívül a kormányzás színvonala számít még döntő tényezőnek, manapság meghatározónak a gazdasági növekedés szempontjából. Korábban is sejteni lehetett, nem állja meg a helyét az elképzelés, hogy egy olyan fejletlen, vagy más kritériumok szerint közepesen fejlett gazdaság mint a szerbiai, az alacsony bérszinttel lehet versenyképes. Környezetünkben jelenleg is tapasztalható, hogy azok a cégek, melyek az olcsó munkaerőre számítva üzemeket létesítettek, most a hivatalosan még mindig viszonylag magas munkanélküliségi ráta mellett munkaerőhiánnyal küszködnek. Az emberek ugyanis nem sokáig hajlandóak minimálbérért, vagy annál alig magasabb juttatásért tartósan munkát vállalni. A munkaerő mobillá vált, sokan vállalnak inkább időnkét pár hetes vagy hónapos idénymunkát, amivel annyit tudnak keresni, mintha itthon egész évben dolgoznának. Ez a folyamat egyébként érezhetően hatással van már a hazai bérezésre is.

A TUDÁS MINDENEKELŐTT

Valódi és tartós gazdasági eredményeket csakis megfelelő tudással, versenyképes kormányzással, jó oktatással lehet elérni. Bárki bármit mond, nem mond igazat, ha azt állítja, hogy manapság, illetve a jövőben, ezek nélkül tartósan jó gazdasági eredményeket lehet megvalósítani. Amíg a legjobb szakemberek elhagyják az országot, amíg nem tudunk egyszerű és hatékony adórendszerrel, jó közszolgáltatással, minőségi szakképzéssel, az élet minden területét átszövő innovációval, hatékony kormányzással előállni, nem lesz jelentős javulás sem. Csak a tudásalapon szerveződő országok képesek a fejlődésre. Az elkövetkező időszakban ki fog derülni: politikusaink megelégszenek-e azzal, hogy erőfeszítéseik árán minden szinten hatalomra kerülnek, vagy valóban lesz minőségi változás is. Tőke, technológia, infrastrukturális beruházások, vállalkozásbarát környezet. Egyszerű leírni, de nem könnyű valóban mindezt biztosítani. Az egyének műveltsége és szakképzettsége a legfontosabb tényező, az oktatás pedig olyan növekedési tényező, amelynek fejlesztése érdekében akár több generáción át is le kell egy nemzetnek mondani bizonyos előnyökről, hogy a befektetések később hatványozottan megtérüljenek. Felmérések bizonyítják, hogy nagyon erős összefüggés van a tanulók eredményei és a gazdaság növekedése között. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy ha javul az oktatás színvonala, a versenyképesebb munkaerő miatt növekszik a foglalkoztatás, emelkednek az adóbevételek. Van azonban időbeli eltolódás. Az oktatási reformok hatásai átlagban csak tíz-tizenkét év elteltével éreztetik pozitív hatásukat.

PÉNZ KÉRDÉSE?

Ha azonban csupán azt vizsgáljuk, hogy egy ország abszolút értékben vagy GDP-arányosan mennyit költ oktatásra, téves következtetésekre juthatunk. Semmi sem garantálja ugyanis, hogy ha többet költünk az oktatásra, azzal automatikusan a munka is színvonalasabb lesz az ágazatban. Ha megemelik a tanügyi dolgozók fizetését, ez még nem jelent garanciát, hogy a pedagógusok a munkájukat is szorgalmasabban és színvonalasabban végezik. Így aztán több ország esetében megállapítható, hogy valójában nincs is szoros összefüggés az oktatásra költött összeg és az oktatás színvonala között. Több pénz nem jelent automatikusan több tudást is. Az oktatási rendszer egészére kell a megfelelő módon, az úgynevezett kritikus pontokon hatni.

A szakemberek esetenként eltérő véleményen vannak azzal kapcsolatban, hogy az oktatást mennyire kell államilag támogatni. Az oktatás ugyanis olyan eredményeket produkálhat, amiből az egész társadalom profitálhat.

Vannak, akik viszont úgy vélekednek, hogy ha egy társadalomban megéri megszerezni a tudást, akkor úgy is lesznek mérnökök, orvosok, újságírók és közgazdászok, ha csak fizetős oktatási rendszert működtetnek. A piac ugyanis éreztetni fogja a hatását, így az emberek önköltségen, akár hitelek felvétele árán is tanulni akarnak. Másrészt élő példák bizonyítják azt is, hogy esetenként jelentős állami pénzeket irányítanak át az oktatásba, a közpénzekből taníttatott szakemberek azonban végül más országok GDP-növekedését serkentik.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége