2024. április 26., péntek

Vučićnak nem lesz elég a karcsú többség

Egyre többen vélik úgy, hogy Čedomir Jovanović liberálisai koalícióra léphetnek a haladókkal

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) közzétette a rendkívüli köztársasági parlamenti választások végeredményét. Ezek értelmében a Szerb Haladó Párt köré tömörülő koalíció választási listája a leadott szavazatok 48,25 százalékát szerezte meg. Ez 131 képviselői helyet jelent a 250 tagú Szerbiai Képviselőházban a haladók számára. A Szerbiai Szocialista Párt köré tömörülő koalícióra a szavazók 10,95 százaléka voksolt, ez 29 mandátumot hozott a koalíció számára. A leadott szavazatok 8,10 százalékával harmadik helyen a Szerb Radikális Párt végzett. A párt 22 képviselőjével vesz majd részt a köztársasági parlament munkájában. Az Elég volt mozgalomra a szavazók 6,02 százaléka voksolt – 16 mandátum –, a Demokrata Párt köré tömörülő választási koalíció listájára ugyanennyien – szintén 16 mandátum –, a Dveri–Szerbiai Demokrata Párt koalíciója a szavazatok 5,04 százalékát és 13 képviselői helyet szerzett, a Szociáldemokrata Párt–Liberális Demokrata Párt–Vajdasági Szociáldemokrata Ligára pedig a polgárok 5,02 százaléka voksolt, ami 13 mandátumot jelent számukra.

A kisebbségi pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetség a szavazatok 1,50 százalékát szerezte meg, ennek értelmében a párt négy személlyel képviseltetheti magát a parlamentben. A Sandžaki Bosnyákok Demokratikus Közösségére a polgárok 0,86 százaléka szavazott – 2 mandátum –, a sandžaki Demokratikus Akció Pártjára 0,80 százalékuk – 2 mandátum –, a Zöldekre 0,63 százalékuk – 1 képviselői hely –, a Demokratikus Tevékenység Pártjára pedig 0,43 százalékuk – 1 mandátum.

A SZOCIALISTÁKAT SOKAN ELLENZÉKBE KÜLDENÉK

A végeredmény tehát ismeretes, a következő kormánykoalíció összetételét azonban továbbra is titok homálya övezi. Eddig csupán találgatások hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a legtöbb mandátumot szerző Szerb Haladó Párt kit invitálhat meg a kormányba. A Vajdasági Magyar Szövetség elsőként kapott ilyen jellegű meghívást, azzal kapcsolatban azonban nem pontosítottak a haladók, hogy a magyar párt mellett másokkal is együttműködnének-e. Nebojša Stefanović, az SZHP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy a tartományban szélesebb hatalmi koalíciót szeretnének alakítani, köztársasági szinten azonban kevesebb párttal működnének együtt. Az SZHP alelnöke arra nem tért ki, hogy kétharmados parlamenti többség nélkül hogyan képzelik el a szerb alkotmány módosítását, amely a párt vezetőinek korábbi elmondása szerint a következő ciklus egyik központi feladata lenne.

A karcsú köztársasági kormánykoalíció nem mindenki szerint lenne bölcs politikai lépés. Nenad Čaluković, a Nedeljnik hetilap belpolitikai szerkesztője az N1 tv-nek nyilatkozva kifejtette, hogy köztársasági szinten Aleksandar Vučićnak erős kormánykoalíciót kell alakítania annak érdekében, hogy hatalma stabil legyen. A szerkesztő a VMSZ mellett Muamer Zukorlić Sandžaki Bosnyák Demokratikus Közösségét és Čedomir Jovanović Liberális Demokrata Pártját is el tudja képzelni a köztársasági kormányban. Arról, hogy Jovanovićnak valójában kezdettől fogva az volt a célja, hogy a parlamenti küszöb átlépését követően elpártoljon választási partnerei, Boris Tadić és Nenad Čanak, mellől, már korábban is olvashattunk a sajtóban.

Ha Vučić minél hosszabb ideig kezében tartaná a hatalmat, és ha nem szeretne koalíciós partnereitől, például Rasim Ljajićtól, vagy Milan Krkobabićtól függni, akkor minél szélesebb koalíciót kell alakítania, nyomatékosította Čaluković, aki nem hiszi, hogy Ivica Dačićot és a Szerbiai Szocialista Pártot ezúttal együttműködésre kérik a haladók. Ezzel a szocialisták hosszú éveket követően ismét ellenzékbe szorulnának. Egyébként más elemzők szerint ez még pozitív is lehetne a párt erőnlétére nézve, hiszen ellenzékből mindig látványosabban lehet politizálni és megszólítani az átlagos szerbiai választópolgárt, akinek szimpátiáját továbbra is leginkább hangzatos kijelentésekkel, illetve a hatalom kritizálásával lehet elnyerni.

Sajtóértesülések szerint más érvek is amellett szólnak, hogy Dačić ezúttal ne igyekezzen koalícióra lépni Vučić haladóival. A körülmények ismerői szerint az SZSZP csúcsvezetésében többen is ellenzik az együttműködés folytatását, és ha Dačić továbbra is a párt élén kíván maradni, akkor jobb, ha helyt ad párttársai véleményének.

PAJTIĆ INKÁBB SAJÁT MAGÁÉRT KÜZD MAJD

Ami az ellenzéket illeti, Čaluković szerint a következő parlamenti ciklusban vitathatatlanul Saša Radulović, az Elég volt mozgalom vezetője tölti be majd az ellenzéki „nagyvezér” szerepkörét. Nem csak azért, mert a mozgalom a választások egyik nyertese, hanem azért is, mert Bojan Pajtićnak, a Demokrata Párt elnökének elsősorban párton belüli pozíciójának megőrzésével lesz muszáj foglalkoznia. Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnökének jövőbeli szerepvállalását, magatartását pedig továbbra is nehéz lenne értékelni. Nem tudni, hogy inkább „veszett ellenzékként”, vagy „Vučić kedvenceként” fog ellenzékből politizálni, magyarázta Čaluković.

Akárhogyan is lesz, az ellenzéknek legalább annyira meg kell változnia, mint amennyire Vučić megváltozott. Az elmúlt időszakban az ellenzék meglehetősen komolytalanul lépett fel és sokkal inkább foglalkozott protokolláris dolgokkal, mint azzal, ami fontos lehet a választópolgárok számára. Ami Pajtićot és párton belüli pozícióját illeti, a köztársasági választások eredménye továbbra is indokolttá teszi támogatását a párttagság részéről, viszont a tartományban elszenvedett választási vereség okán saját magának kellene felajánlania lemondását – fogalmazott Čaluković.

Eljött az elszámolás ideje

A választások résztvevői, a listaállítók a végeredmények kihirdetését követő harminc napon belül kötelesek átadni a Korrupcióellenes Ügynökségnek a jelentést választási kampányuk költségeiről.

A rendelkezés minden, tehát köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten elszámolásra kötelezi a megmérettetésben résztvevőket.

„A VSZL is beleszólhat”

Ugyanaznap, amikor Nebojša Stefanović, a Szerb Haladó Párt alelnöke bejelentette, hogy a köztársasággal ellenben pártja a tartományban széles koalíciót alakítana, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: tartományi szinten a döntéshozatalban a kormánykoalícióról a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának is részt kellene vennie, tekintettel arra, hogy regionális, vajdasági pártról van szó.

Mint hozzátette, a haladókkal még nem kezdődtek meg a koalíciós tárgyalások. Pásztor szerint két dolog azonban már most egyértelmű. Az egyik az, hogy az SZHP-nek abszolút többsége van a tartományban, így jogában áll koalíciós partnereket választani. A VMSZ elnöke számára az is egyértelmű, hogy mindennek ellenére minél szélesebb koalíciót kellene kialakítani a tartományban, hiszen a tartományi hatalomnak jelentős feladatokkal kell megbirkóznia az előtte álló időszakban.

– Ebből a szempontból nyitott vagyok, és úgy vélem, hogy a kormánykoalícióban minél több politikai erőnek kell részt vennie. Az erről szóló döntést az SZHP-nek kell meghoznia, valamint a dolgok természetéből fakadóan a VSZL-nek is – fogalmazott Pásztor.

Közvetlen választások a DP-ben

A Demokrata Párt hat hónapon belül megtartja rendes tisztújító közgyűlését, amely annyiban lesz rendkívüli, hogy a tagság nem közvetve, küldöttek által szavaz a párt vezetőségi tagjairól, szerveiről, hanem közvetlenül, jelentette be pénteken délután Nišben Bojan Pajtić pártelnök, mondván, hogy a tagságnak, minden egyes párttagnak jogában áll véleményt mondani a DP vezetéséről.

A közvetlen választás útján történő tisztújítás nagy lépés a szerbiai politikai színtéren, hiszen eddig ilyesmire még nem volt példa, emelte ki Pajtić. Mint hozzátette: szeretnék, ha a demokrácia közvetlen lenne, mert csakis az a párt képes demokratizálni Szerbiát, amely saját magát is demokratizálta.