Megpecsételődni látszik az 500 eurós bankjegy sorsa, ugyanis az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa a pénzmosás megnehezítése céljából kivonná forgalomból a legnagyobb címletű euróbankjegyet. Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy az 500 euróst „bűnös célokra” használják, és a bankjegy „illegális tevékenység eszköze”. Az euróövezeti pénzügyminiszterek februárban világossá tették, hogy „megfelelő intézkedéseket” várnak a bankjegy ügyében.
A DÁTUM A KÉRDÉS
Kérdés a bankjegy kivonásának menete. Abban a hírek szerint egyetértés van, hogy az 500 euróst az EKB időkorlát nélkül beváltja. Döntésre vár, hogy meddig bocsássák még ki ezt a címletet, és meddig legyen törvényes fizetőeszköz, és mindenütt kötelesek elfogadni.
Jelenleg 600 millió 500 eurós bankjegy van forgalomban, amelyeket kivonásuk esetén fokozatosan kisebb címletekkel kell pótolni. Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió euróba kerülne az euróövezet központi bankjai számára.
ELTÉRNEK A VÉLEMÉNYEK
Sokan kételkednek abban, hogy az 500 eurós eltűnése számottevően megnehezítené a bűnözők tevékenységét. A linzi egyetem árnyékgazdaság-szakértője szerint a pénzmosás többnyire fantomvállalkozásokon, postaládacégeken keresztül folyik.
Egész más véleményen van az Europol, az EU bűnüldöző hatósága. Néhány hónappal ezelőtt kiadott elemzésében hangsúlyozta, hogy a pénzmosás egyik leggyakoribb eszköze – a szervezett bűnözés csaknem minden területén – továbbra is a készpénz. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az 500 eurósok száma aránytalanul nagy, a forgalomban lévő készpénzállomány egyharmada, 300 milliárd euró jut erre a címletre. Ugyanakkor az 500 eurós bankjegy nem szokványos fizetőeszköz, a legtöbb polgár még nem találkozott vele.
MÉGSEM OLYAN JÓ ÖTLET?
Ellenzi az 500 eurós bakjegy kivonását a forgalomból Clemens Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke is. „Az 500 eurós bankjegy kivonása a forgalomból aláásná az Európai Központi Bankba (EKB) vetett bizalmat, mert azt a benyomást keltené, mintha a bankjegy kivezetése a negatív kamatláb még további csökkentésének célját szolgálná” – idézi a közlemény szerdán Münchenben tett nyilatkozatát.
A közlemény rámutat arra, hogy a nagycímletű bankjegyek hiánya fokozza a negatív kamatlábak hatékonyságát, mivel azok a készpénzre nincsenek hatással, csak a számlapénzre. A nagycímletű bankjegyek hiánya emellett megemeli a készpénz tartásának költségeit is a pénzintézeteknél.
„Mivel makrogazdasági szempontból igazából semmilyen meggyőző érv nem szól a negatív kamatlábak további csökkentése mellett, az EKB – ha valóban a feketegazdaság visszaszorítása a célja – jobban tenné, ha elhalasztaná a döntést az 500 eurós bankjegy kivezetéséről, amíg ismét pozitív tartományba nem térnek vissza a kamatok” – fogalmazott Clemens Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke.
