A sikeres választási szlogen legyen frappáns, lényegre törő, éppen csak annyira hosszú, hogy az óriásplakátok mellett elhaladó emberek meg tudják őrizni emlékezetükben. Legjobb esetben a szlogen rövid összefoglalója a választási versengésben részt vevők programjának, vagy ideológiájának, legrosszabb esetben viszont nem több egy üres és hangzatos frázisnál. A jó választási mottó szinte „beleragad” az emberek fejébe.
A múltbéli választások szlogenjeit elemzők a legsikeresebbek és legemlékezetesebbek között a Becsületesen – DP, 1993 –, az Ami igaz, az igaz, az SZSZP a legjobb – SZSZP, 1997 –, a Vége van – Ellenállás, 2000 –, AJUL az cool – Jugoszláv Baloldal, 1997 –, Ahol szerb föld, ott szerb radikálisok – SZRP, 1992 –, Mert az élet nem várhat – DP, 2007 – emlegetik.
Illusztráció (Ótos András felvétele)
A Szerb Haladó Párt idén a Szerbia győzedelmeskedik jelmondattal győzné meg szavazóit. Ezzel arra kíván utalni, hogy ha az emberek a szóban forgó párt köré tömörülő választási koalícióra adják le voksukat, akkor a nyertes csapat oldalán állnak, annak a csapatnak a tagjai lesznek, amely az országot és minden lakost dobogóssá tesz. Cvijetin Milivojević marketingszakember szerint első olvasásra, vagy hallásra jól sikeredettnek tűnhet a haladók szlogenje, ám szakértői szemmel mégsem tartja annak, mivel szerinte túlságosan pretenciózus.
A Szerb Radikális Párt szlogenjét csak részben tartja hatásosnak Milivojević. A Vojislav Šešelj vezette párt a Szerbiát biztos kezekbe – Szövetséget akarunk Oroszországgal szlogennel kampányol. Milivojević szerint a jelmondat jól indít, a folytatásra azonban semmi szükség nem lenne, ugyanis túlságosan bonyolulttá teszi a szlogent, amelyet teljes egészében feltehetőleg csak kevesen fognak memorizálni. Amire a szakértő nem tért ki, az talán az, hogy a kilencvenes éveket egyelőre el nem feledő szavazók nem biztos, hogy a biztonságot és az oltalmazó kezet a radikálisokkal azonosítják.
A Szerbiai Demokrata Párt – Dveri koalíció köztársasági szinten a Boldogság szót választotta mottójául. Ahogyan a valós életben is az egyik legmegfoghatatlanabb és legnehezebben definiálható fogalmak egyike a boldogság, úgy politikai értelemben sem világos, hogy mit is tart boldogságnak a szóban forgó koalíció.
Az idei köztársasági és tartományi parlamenti, valamint helyhatósági választások megmérettetésében részt vevő listaállítók szlogenjét elemzők pozitív példaként egyebek mellett a Vajdasági Magyar Szövetség jelmondatát – A biztos pont – emelték ki. A párt ezzel egyrészről azt kívánja üzenni szavazóinak, hogy a következő mandátumban is a már korábbról ismert elgondolás mentén és módon képviselné érdekeiket, másrészről pedig utalás a párt gazdaságfejlesztési programjára, amelyet fogódzkodóként kínál fel a szerbiai létet kilátástalanként megélő magyaroknak.
Tiszteletről van szó – üzeni a Szerbiai Szocialista Párt. Ez egy újabb, nem kellőképpen körvonalazott szlogen. Nem derül ki, hogy ki tisztel kit: a párt szavazóit, vagy a szavazók a pártot és ezáltal Szerbiát, mert a párt tiszteli Szerbiát, vagy a szocialisták a törvényességet, vagy esetleg valami egészen másról van szó.
A Szerbiai Baloldal egyetlen szóval, az Indulunk szóval kampányol. Egy elméletileg baloldali párthoz valóban illik a kurta, ám lényegre törő és forradalmi érzéseket ébresztő mottó, ugyanakkor mivel egy teljesen új politikai csoportosulásról van szó, talán nem a legszerencsésebb választás volt. Nem derül ki, hogy Borko Stefanović valamikori punck-rock énekes és a Demokrata Párt volt tisztségviselője hová indulna, vagy hová vezetné az országot, milyen irányba, milyen társaságba, sem az, hogy milyen járművön utazna.
A Demokrata Párt a Normálisan élni, most élni szlogennel szerezné vissza négy évvel ezelőtt elveszített szavazóit. Tekintettel arra, hogy a demokratáknak sok-sok év állt rendelkezésükre normális életkörülményeket teremteni Szerbiában, nem valószínű, hogy előnyös ebből a megközelítésből megszólítaniuk szavazóikat, főleg azért nem, mert a jelmondat akár még emlékeztetőül is szolgálhat, hogy mit veszítettek el az emberek a DP vezette államhatalom időszakában. Egyébként a DP idei szlogenje kísértetiesen emlékeztet a párt 2003-as mottójára: Jövőt, de azonnal.
A Tartományi Képviselőház mandátumaiért versenybe szálló Magyar Mozgalom és Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége az Autonómiáért jelmondattal népszerűsíti jelöltlistáját. A szlogen részben a siker záloga lehet, hiszen a vajdasági emberek egy részét továbbra is meg lehet szólítani az ígérettel, hogy a jelöltek a tartomány érdemi autonómiájáért, vagy annak bővítéséért, megerősítéséért szállnának síkra, ám a korábbi hatalmi ciklusok során ezzel a fogalommal annyi politikai csoportosulás visszaélt már, hogy szép számban lehetnek azok is, akik mostanra csak legyintenek az autonómia szó hallatára, amely számukra olyan üressé és megfoghatatlanná vált, mint egy rossz választási szlogen.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga tartományi szlogenjéből sikeresen visszaköszön kampányának vezérfonala, a földművesek érdekképviseletének felvállalása. A liga az Emeld fel a fejed! jelmondattal kampányol, utalva ezzel arra, hogy nem egyezik a vajdasági földek külföldieknek történő bérbeadásával, mivel a párt értékelése szerint az egyet jelent a hazai termelők megalázásával és ellehetetlenítésével.
